A Festetics-kódex az Országos Széchényi Könyvtárban

A Festetics családról elnevezett kódexet 1493 körül másolták a pálosok nagyvázsonyi kolostorában, amelyet Kinizsi Pál alapított egy évtizeddel korábban. A kódex magyar nyelvű imádságoskönyv, amely a magánáhítatot szolgálja, szemben a mise vagy a zsolozsma keretében közösségben végzett imádsággal. A különböző szerzetesrendekhez köthető nyelvemlék-kódexeinket elsősorban apácák számára állították össze, ugyanakkor ismerünk világiak magánhasználatára írt köteteket is. Ilyen a Festetics-kódex is: Kinizsi Pál felesége, Magyar Benigna számára készült.
A kódex történetéhez szorosan kapcsolódik egy másik magyar nyelvű imádságoskönyv, a Czech-kódex. Ezt szintén a vázsonyi pálosok másolták Magyar Benigna számára 1513-ban. Mindkét kötet kisméretű, ami rendeltetésükkel magyarázható: mivel mindennapi egyéni használatra készültek, fontos volt, hogy a tulajdonosuk könnyen magánál hordhassa őket. A két könyv arról tanúskodik, hogy Kinizsi Pál felesége tudott olvasni - ellentétben férjével, aki valószínűleg sem olvasni, sem írni nem tudott.
A Festetics-kódex Szűz Mária kis zsolozsmája és a magánáhítatot szolgáló imádságok mellett tartalmazza az Itáliából kiinduló humanizmus meghatározó alakjának, Petrarcának hét bűnbánati zsoltárát, valamint János evangéliumának elejét.
A kódex sorsáról mindössze annyit tudunk, hogy valamikor a 18. század végén került a Festeticsek keszthelyi könyvtárába, majd 1947-ben az Országos Széchényi Könyvtárba.
A kötet nyelvemlék voltán túl díszítettsége miatt is becses emlékünk: a reneszánsz stílusú illumináció annak a budai könyvfestőműhelynek a hatását mutatja, amelynek több corvina díszítését is tulajdoníthatjuk.