Megszűnik az OEP?

Tervek szerint 2008 januárjától megszűnik jelenlegi formájában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Helyét 5-7 kisebb biztosító veszi át, de megmarad egy központi szervezet is, amely kidolgozná például a minőségbiztosítás rendszerét, a gyógyszerár-támogatást, a fejkvótákat. Az 51 százalékban állami és 49 százalékban magántulajdonban működő pénztárak száma attól függ, hogy a jelenlegi aránytalan - tehát egymástól jócskán eltérő - lakosságszámú régiókat hogyan osztják majd fel. Az egészségbiztosítók 6-12 hónapot kapnak arra, hogy ügyfeleket toborozzanak az egész ország területéről. Ezután sorsolással döntik el, hogy az egyes pénztárak melyik régiót kapják. Azoknak a lakosoknak az ellátását, akik nem jelentkeznek be előzetesen valamelyik regionális biztosítóhoz, automatikusan az adott régióban működő biztosító fogja kötelező módon végezni. Így az sem marad biztosító nélkül, aki nem választott az említett 6-12 hónap alatt. Valamennyi biztosított számára garantált lesz az alapellátás, amelyért fizetni kell a járulékot, és nem lehet majd különbséget tenni a biztosítottak között. Megmarad az egységes társadalombiztosító, az egységes tb-járulék-fizetés és az egységes ellátási alapcsomag. Ez utóbbi megegyezik azzal, amit ma is kapnak a biztosítottak, verseny csak a kiegészítő biztosításokban lehet.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem kíván arról beszélni, melyik párt került nyerő helyzetbe az elvi koalíciós megállapodással. Szerinte olyan kompromisszumos megoldást találtak a kormánypártok, mely egyszerre biztosít versenyt és szolidaritást.
Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának szakértője viszont úgy látja, az OEP megszűnésével nem lesz, aki a betegek érdekeit védje. Nem tartja valószínűnek azt sem, hogy amennyiben a pénztárak irányítását állami kézben akarják tartani a biztosítóban meglévő többségi részesedés által, akkor az üzleti biztosítók belépnek erre a piacra, hiszen a legfontosabb kérdésekbe nem kapnának beleszólást.
Skultéty László, a GKI-EKI Egészségügy-kutató Intézet ügyvezető igazgatója az új rendszer legnagyobb veszélyének azt tartja, hogy a járulékfizetésért járó szolgáltatások gyengülhetnek.
Mikola István, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának fideszes elnöke hangsúlyozza: az egészségügy megújítása csak nemzeti egészségbiztosítóval lehetséges, ezért országos ellenállás megszervezésének lehetőségét jelentette be a privatizáció miatt. Szerinte ilyen rendszer a világon sehol nem működik, s felszólította a kormányt, mutassa be a kapcsolódó hatástanulmányokat, s részletezze elképzelését.