Nyugdíjasok, figyelem!

Fájdalmas a házastárs elvesztése, akivel hosszú éveket, évtizedeket töltött az ember. A felvetés talán kissé morbid, de enyhíthet valamit ezen a fájdalmon az Alkotmánybíróság (AB) napokban hozott döntése. Az AB szerint ugyanis alkotmánysértő az a 14 évvel ezelőtti törvénymódosítás, amelyben úgy csökkentették az özvegyi nyugdíj feléledésének idejét 15-ről 10 évre, hogy nem voltak tekintettel azokra, akiknek jogszerzése akkor már folyamatban volt.
Az 1993-as törvénymódosítás előtti szabályozás szerint özvegyi nyugdíjra az a férfi jogosult, aki házastársa halálakor a hatvanadik, és az a nő, aki férje halálakor az ötvenötödik évét betöltötte. Az akkor hatályos törvény szerint a nyugellátás akkor is jár, ha az életben maradt házastárs rokkant, illetve társa halálával két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról kell gondoskodnia. A jogszabály kimondta, hogy az özvegyinyugdíj-jogosultság feléled, vagyis az özvegyeknek attól kezdve jár az özvegyi nyugdíj, ha az előbb említett feltételek valamelyike 15 éven belül bekövetkezik. Ezt a szabályozást módosította az Országgyűlés 1993-ban úgy, hogy 15-ről 10 évre csökkentette a határidőt.
Az AB álláspontja szerint maga a határidő lecsökkentése nem ütközik az Alkotmányba. Azt azonban alkotmányellenesnek találta a testület, hogy az Országgyűlés nem volt tekintettel azokra, akiknek házastársuk a törvénymódosítás előtt hunyt el és a határidő lecsökkentése kedvezőtlenül érintette őket. A testület szerint számukra az Országgyűlésnek garanciákat kellett volna beépítenie a jogszabályba, hogy rájuk továbbra is a 15 éves határidő vonatkozzék.
A taláros testület felhívta az Országgyűlést, hogy 2007 utolsó napjáig rendezze azoknak az ügyét, akiknek házastársuk 1993. március 1-je előtt hunyt el és az özvegyi nyugdíj feléledésére vonatkozó határidő-csökkentés kedvezőtlenül érintette őket.
Érdemes figyelniük a nyugdíjasoknak arra is, hogy a kormány nyugdíjkorrekciós programjának mely lépései érintik őket. 2006-2007-ben kerül sor az ötvenszázalékos mértékű özvegyi nyugdíjak két lépcsőben történő emelésére. Ez év január 1-jétől nemek szerint, valamint a szolgálati idő hossza szerint differenciáltan emelkedik az 1988. előtt megállapított saját jogú nyugdíjak összege: a férfiaknál három százalékkal, a 29 évnél hoszszabb szolgálati idő után évente 0,5 százalékkal, illetve nőknél öt százalékkal, 27 évnél hosszabb munkaviszony esetén évente 0,5 százalékkal. Mindkét nem esetében az évek utáni emelés legfeljebb a tíz százalékot érheti el.
2008. január 1-jétől emelkedik az 1991. január 1. és 1996. december 31-e között megállapított saját jogú nyugdíjak összege. Ez a korosztály mindenképpen részesül négyszázalékos emelésben, ezen felül a szolgálati ideje alapján - amennyiben az meghaladja a 29 évet - többletévenként 0,5 százalékban. Így például 40 éves munkaviszony után egyszer jár a négy százalék, ehhez jön a 11-szer 0,5 százalék, ami összesen 9,5 százalékos emelést jelent. E korosztályra is érvényes az a szabály, hogy a többletévek utáni juttatás nem haladhatja meg a tíz százalékot. A következő lépcsőt 2009. január 1-jétől tervezi a kormány, ekkor az 1988 és 1999 között megállapított saját jogú nyugdíjak kétszázalékos, az 1992-1995 közöttiek négyszázalékos emelésben részesülnek. Ezek az emelések függetlenek az előző lépcsőkben történt emelésektől. 2009-től tervezik az 1997-1998 között megállapított nyugdíjak négyszázalékos emelését is.

Őket jobban sújtja
Hiába élnek takarékosabban a nyugdíjasok - ki tudna jobban spórolni a nagymamánál! -, mert az idei pénzromlás őket sokkal inkább sújtja, mint a társadalom más rétegeit. A statisztika szerint 2007 májusában az átlagos infláció 8,5 százalék volt, míg az úgynevezett nyugdíjas infláció már 11,4 százalék. Hogy is van ez? Úgy, hogy a nyugdíjasok fogyasztási szokásai eltérnek az aktív keresőkétől: ők viszonylag többet költenek élelmiszerre, lakhatásra és gyógyszerekre, éppen nyugdíjuk alacsonysága miatt. Márpedig tavaly nyár vége óta éppen a felsorolt termékek és szolgáltatások árai emelkedtek. Innen hát a tény: a nyugdíjasok életét a megszorítások az átlagosnál sokkal jobban nehezítik.

Korhatár és azelőtt
Magyarországon a jelenlegi nyugdíjrendszer évente 500 milliárd forint hiányt termel, vagyis ennyivel több nyugdíjat fizetnek ki az államkasszából, mint amennyi nyugdíjjárulék befolyik oda. Ez nem tartható hosszú távon, ezért a kormány terve szerint 2009-ig kidolgoznának egy új nyugdíjrendszert. Jelenleg két lényeges kérdésre kell megtalálni a választ. Az egyik, hogy mennyi legyen a korhatár. Ennek emelkednie kell, mivel emelkedik az átlagéletkor is. A másik, hogy a tényleges nyugdíjba vonulás és a törvényes korhatár közötti nagyon nagy különbséget hogyan szűkítsék. Az EU tagállamai közül ugyanis nálunk a legmagasabb azoknak a száma, akik korhatár előtt mennek nyugdíjba.
Az viszont már biztosra vehető, hogy 2008-tól az új belépők számára szigorodik a rokkantnyugdíjazás rendszere. A rendszerben már bent lévőkre ezek a szigorítások csak 2009-től lesznek érvényesek. A jelenleg mintegy 460 ezernyi korhatár alatti rokkantnyugdíjas közül több tízezren lehetnek azok, akiknek az orvosi rehabilitáció eredményeképpen munkát lehetne biztosítani.