A magánnyugdíjpénztárak vesztesei

Akik néhány éven belül mennek nyugdíjba, szembesülhetnek azzal, hogy kevesebb pénzből kell élniük, ha magánnyugdíjpénztárnak is tagjai. Az 1998-ban bevezetett, vegyes finanszírozású rendszerben a járulékok negyedét nem az állami kasszába, hanem a tőkefedezeti alapon működő magánpénztárakba kell befizetni. Bevezetésekor azok léphettek át magánpénztárakhoz, akiknek legalább 15 évük volt hátra a nyugdíjig. Akkoriban a 37 éven aluliaknak ajánlották e lehetőséget, de a pályakezdőknek kötelező volt a belépés. Induláskor 49 magánnyugdíjpénztár kapott alapítási engedélyt, 1999-ben az átlépők száma megközelítette a kétmilliót.

Az államinál magasabb hozamot azonban sok helyen nem érték el a magánpénztárak, így sokan nem kapják meg azt az összeget, melyet akkor kapnának, ha megmaradtak volna az állami rendszerben, tehát rosszul jártak a váltással. Igaz, a választási helyzetben lévők akkor még nem tudhatták, hogy néhány évvel később bevezetik a 13. havi nyugdíjat, illetve megemelik az államtól kapott nyugdíj összegét a korrekciós program jegyében.

Korábbi lapértesülésekkel ellentétben azonban nem tervezik a nyugdíjreform veszteseinek kárpótlását. Nincs olyan pénzügyminisztériumi szándék, mely szerint kárpótolnák azokat, akik veszítenek a magán-nyugdíjpénztári tagsággal – mondta Draskovics Tibor a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. Szerinte mindenkinek a saját döntése volt, kilép­e az állami rendszerből, s ennek a következményeit vállalniuk kell.

A hatályos jogszabály szerint azok, akik a nyugdíjjogosultság megszerzésekor még nem töltöttek el tíz évet pénztári tagként és 2012. december 31. előtt mennek nyugdíjba – illetve a várható pénztári járadékuk nem érné el az állami nyugdíj 25 százalékát – eddig is visszaléphettek az állam által finanszírozott rendszerbe. A jövő évtől ugyanakkor a reform indulásakor belépett pénztártagok elérik a tízéves tagságot, ezért már nem léphetnek vissza, hiába éri őket veszteség.