Vigyázzatok, legyetek éberek, mert nem tudjátok, mikor jön el az idő! (Mk 13,33)

November 30. idén az adventnek, a karácsonyt előkészítő időnek a kezdete. Szükségünk van erre az időszakra, mert a nagy ünnepekre – milyen jól tudták ezt régen – fel kell készülni. Ki kell találnunk, hogy mivel tudjuk legjobban kifejezni szeretetünket a hozzánk közel álló családtagjainknak, barátainknak. Mert nem az az ajándék a legértékesebb, amelyik a legdrágább, hanem amelyik a legtöbb szeretetet fejezi ki.
Ugyanakkor adventben nemcsak Jézus születésének megünneplésére készülünk, hanem a hívő ember arra is gondol, hogy ez a kisgyermek nem más, mint az Isten Fia, aki eljött a földre, osztozott nehéz emberi sorsunkban, megölték, de feltámadt, és egyszer újra eljön. Sőt mindannyian találkozunk vele, életünk végén, amikor ebből a világból átmegyünk az örök életre. És a fent idézett szakasz a szentírásból éppen erre a találkozásra utal. Arra, hogy ez elkerülhetetlen és készülnünk kell rá – sokkal inkább, mint a karácsonyra. Mert sokkal fontosabb, életünk legfontosabb pillanata, amikor eldől örök sorsunk – és nem tudjuk, hogy ez mikor lesz. Minden attól függ majd, hogy mennyire éltük meg napról napra az önzetlen szeretetet, amikor nem érdekből, nem számításból segítettünk valakinek, hanem csak azért, mert jót tenni jó.

Mohos Gábor