Váltás a vízgazdálkodásban

Arra emlékeztetett V. Németh Zsolt, hogy a „A Vizet a tájba! korszaka” nem most kezdődött el, az elmúlt tíz évben már 170 mil­liárd­ forint összegű, a vízkészletek pótlását célzó beruházás történt az országban – tájékoztatott az MTI. Ezek között van a Mosoni-Duna, az Ős-Dráva vagy éppen a debreceni Civaqua-program első fázisa. A befejezett programok közül azonban a Homokhátság szempontjából a legfontosabb a Kvassay-zsilip, ennek a műtárgyegyüttesnek a felújítása, a szivattyútelep megépítése – mondta az államtitkár. 

Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy a Homokhátság már nagyon régóta szenved az aszálytól. Az elmúlt öt évben felgyorsult a felmelegedés, az elpárolgási index megduplázódott, az aszályos, forró napok száma többszöröse a korábban megszokottakhoz képest. Az elhangzottak szerint a Kvassay-zsilip átadása az első lépés, hogy a Duna vize biztonságosan a Homokhátság lábához kerüljön. A következő lépés a víz feljuttatása a Dunát a Tiszától elválasztó, magasan elhelyezkedő térségekbe. A hajósi vízkivétel által azonban megvalósulhat a régi törekvés, hogy a Duna vízrendszerét összekössék a Tisza vízhálózatával, ezáltal pótolva a csökkenő felszín alatti vízkészleteket. 

A térséget érintő beruházás Hajós, Császártöltés, Kéleshalom, Kunfehértó, Harkakötöny, továbbá Kiskunhalas térségében valósul meg a térségi vízpótlás helyreállítása, különösen az ökológiai vízigények kielégítése érdekében. A kormánybiztos bízik benne, hogy a kormánydöntéssel és a rendelkezésre álló forrással megvalósulhat az érintett 11 ezer négyzetkilométer megmentése a kiszáradástól, és „nem lesz sivatag a Homokhátság”. 

Font Sándor, a térség országgyűlési képviselője a Duna–Tisza köze legnagyobb problémájának nevezte a Homokhátság tartós vízszintcsökkenését. Felidézte, hogy a probléma kezelése érdekében Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke még ellenzéki képviselőként már a kilencvenes évek végén benyújtott egy országgyűlési határozati javaslatot, amelyet meg is szavazott a parlament. Az elmúlt 28 évben azonban az érintettek nem tudtak megegyezni a beavatkozás módjában és annak kivitelezésében – tette hozzá. Elmondása szerint most azonban „a döntés megszületett, a forrás biztosítva van”, és már a környezetvédelmi, illetve vízjogi engedélyek is rendelkezésre állnak. Kiemelte, hogy első ütemben a Homokhátság vízutánpótlásának megfékezésére mintegy 67 milliárd forintot fordítanak. 

Telkes Róbert, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója felidézte, hogy már negyven évvel ezelőtt észlelték a szakemberek, csökken a talajvíz szintje a Homokhátságon, és azóta dolgoznak ennek kezelésén. A Kvassay-zsilip kulcslétesítménye lesz a homokhátsági vízpótlás megvalósításának, hiszen elősegíti a későbbiekben létesülő hajósi vízkivétel működésének üzembiztonságát. Az igazgató emlékeztetett, hogy az őrjegi terület a közelmúltig rendkívül belvízveszélyes terület volt, azonban a csatornák, amelyeket korábban lecsapoltak, immár a víz visszavezetését szolgálják majd. Ehhez kell a duzzasztó is, amely Hajós, Homokmégy, Dusnok, Sükösd, Érsekcsanád térségét tudják majd vízzel ellátni. 

A vízgazdálkodás területén csak összefogással és szemléletváltással érhetünk el eredményeket: a gazdálkodók, a vízügyi ágazat, az önkormányzatok és az állam együttműködésére egyaránt szükség van – hangsúlyozta Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének szakmai rendezvényén a minap Maroslelén. Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy az eredményes mezőgazdasági termeléshez elengedhetetlen a vizekkel való felelős gazdálkodás, ami nemcsak az agrárium szereplői, hanem a jövő nemzedéke szempontjából is kiemelten fontos. „Együtt kell működnünk a természettel, aminek módja a talaj szervesanyag-tartalmának és vízmegkötő képességének javítása, a párologtató felületek növelése és a tájban történő vízmegtartás” – mutatott rá. Hozzátette: a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásban fontos szerepet játszik a vízgazdálkodás eddigi gyakorlatának megváltoztatása és a hosszú távon fenntartható módszerek elterjesztése annak érdekében, hogy a mezőgazdasági vízigény biztosítható legyen. 

A vízmegtartás lehet az aszály elleni védekezés kulcsa, a hosszú távú megoldások érdekében éveken át tartó beruházásokra is szükség lehet – mondta Hubai Imre az M1 aktuális csatorna műsorában. Az államtitkár közölte, hogy a kormány a vízvisszatartás érdekében támogatja a kiszáradt tómedrek, holtágak, víztározó létesítmények, csatornák felöltését. Sokáig a káros víztöbblet okozott gondot, emiatt az árvíz- és belvízmentesítés volt a legfőbb feladat, ám ennek az időszaknak a klímaváltozás véget vetett. Költséges beruházásokra különösen a Dél-Alföldön lehet szükség, itt az öntözéses gazdálkodást a fenntartható vízgazdálkodási létesítmények biztosíthatnák. Ezek tervezése elkezdődött, hamarosan megjelenhetnek a közbeszerzési kiírások is.