Van jövője a vidéknek
A gazdák mindig számíthattak a kormányra, a kormány egészének politikája gazdaközpontú – jelentette ki az agrárminiszter a Századvég Vidék Konferencia 2025 című rendezvényen a napokban Budapesten. Nagy István az Erős agrárium, élhető vidék címmel tartott előadásában azt mondta, a gazdaközpontúság nem új keletű, az elmúlt másfél évtizedben a gazdákkal szövetségben állították növekedési pályára a magyar vidéket.
Kép: A Magyar Falu program célja, hogy a kistelepüléseken is legalább olyan életminőség legyen, mint a városokban
Látványos fejlődésen ment keresztül a magyar mezőgazdaság 2010 óta: megújult a géppark, az épületek, modern üvegházak, fóliaházak és ültetvények jöttek létre, fejlődött az agrotechnológia – sorolta Nagy István az MTI tudósítása szerint. Kiemelte, a 2010 óta elért történelmi fejlődésben kiemelkedő szerepük van a Vidékfejlesztési programon keresztül nyújtott támogatásoknak, amelynek szerepét 2024-től a KAP Stratégiai Terv vette át, amelynek forrásai 2027-ig meghaladják az 5650 milliárd forintot, a keretösszeg 55 százaléka fordítható agrár-vidékfejlesztési célokra.
Az agrárminiszter hangsúlyozta: a kormány politikája a vidék megerősítésére épül. „Kemény munkával, folyamatos építkezéssel, egymásra épülő programokkal és támogatásokkal elértük, hogy Magyarországnak, a magyar vidéknek ismét van jövője” – fogalmazott, kiemelve a Magyar Falu programot, amely a kistelepülések megerősítését és fejlesztését, a helyi életminőség javítását célozza. A programban 2019 óta közel 1300 milliárd forintot fordítottak a falvak fejlesztésére.
A tárcavezető rámutatott: a Magyar Falu program azt a célt tűzte zászlajára, hogy az életminőség – az alapszolgáltatások szintjén – minden hazai kistelepülésen legalább olyan legyen, mint a városokban. Mára megfigyelhető, hogy a kistelepülés az egyetlen olyan településkategória, ahol a kisgyermekek száma és aránya nő. Ma a kisgyermekes családok nagyobb arányban választják otthonuknak a kistelepüléseket, mint a nagyvárosokat. Ez azt jelzi szerinte, hogy vidéken élni jó: a magyar falvak és kisvárosok biztonságosak, jó a levegő. A kedvezményezett kistelepülések mindegyike előre tudott lépni a programnak köszönhetően, ez a több száz személyes egyeztetésnek és a folyamatos párbeszédnek köszönhető, így a program dinamikusan reagál a felvetett igényekre – közölte.
A miniszter szerint a magyar vidék képes megújulni, képes egyszerre őrizni a hagyományait és alkalmazkodni a jövő kihívásaihoz. A nemzeti kormány politikája a vidék megerősítésére épül – mondta, hozzátéve: az a céljuk, hogy a vidék lehetőséget biztosítson a boldogulásra, a nagyvárosokon kívüli jó életre. A kormány kiemelt figyelmet fordít a vidékfejlesztésre, legyen szó az agráriumról, az élelmiszeriparról, vagy akár a turizmusról.
Mintegy négyszázezer pályázatot támogatott, több mint 2942 milliárd forint uniós és hazai forrásból az előző uniós költségvetési ciklusban meghirdetett Vidékfejlesztési program, amelynek utolsó támogatásait az idén év végéig fizetjük ki. Ezzel megvalósítottuk a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb volumenű vidékfejlesztési programját – jelentette ki Viski József agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkár a konferencián. Az államtitkár kiemelte, hogy a Vidékfejlesztési program nem csupán egy támogatási ciklus soron következő programja volt, hanem jövőbe mutató beruházások összessége, amik alapvetően járultak hozzá a magyar vidék élhetőségéhez és fejlődéséhez, és nem utolsósorban a hazai élelmezésbiztonság erősítéséhez.
A falu és a vidék nem megoldandó probléma, hanem érték, lehetőség és erőforrás – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter. Mint mondta, a vidék valamilyen módon hozzájárulhat, hozzásegíthet az Európai Unió (EU) versenyképességi kihívásainak a kezeléséhez is. Orbán Viktor miniszterelnök is azt mondta, hogy a falvakat nem leépíteni, hanem építeni kell – emlékeztetett a miniszer, majd kijelentette: „Magyarországnak nagy hagyománya és erőforrása a falu”.
A miniszter megemlítette, hogy több mint 40 ezren éltek a Falusi CSOK adta lehetőséggel, továbbá a Felzárkózó Települések programmal a 300 leghátrányosabb helyzetű település felemelkedését célozta a kormány. Kitért arra is, hogy 2010-ben az ország 3144 településéből 326-on működött bölcsőde, ma ez a szám 1253.
Magyarország erőforrás-tartaléka vidéken van, és erre építenünk kell – jelentette ki a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a budapesti tanácskozáson. Latorcai Csaba előadásában arról beszélt, hogy miközben mindenki szinte evidenciaként tekint arra, hogy a valódi potenciál a vidékben rejtőzik, aközben az elmúlt évtizedekben tovább erősödött a városok elszívó ereje. Az államtitkár azt mondta: ha a vidék elnéptelenedik, az azt eredményezi, hogy nem fogjuk tudni az erőforrás-tartalékainkat felhasználni, az pedig versenyképességünk csökkenését okozná. „Ennélfogva tehát szakítani kell a város-vidék megkülönböztetéssel, és egy olyan fejlesztési rendszert kell kialakítani, amely egységben kezeli a várost és a hozzá tartozó várostérséget” – hangsúlyozta.
Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója elmondta: öt évvel ezelőtt hívták életre a konferenciát, és az a cél vezérelte őket, hogy megmutassák: a vidék nem a múlt, hanem a jövő része. Olyan platformot szerettek volna teremteni, ahol döntéshozók, a szakpolitikai szereplők, a kkv-k és nagyvállalatok, szolgáltatók és a lakosság egy térben találkozhassanak.
