Üzenjük

"Tudatlan" jeligére
A fűszerpaprika több szakaszban érik. A zöld termések először sárgulnak, majd kormospiros és végül élénkpiros színt kapnak. A kormospirosra színeződött fűszerpaprika cukortartalma a legnagyobb, ezért legjobb ebben az időszakban betakarítani. Az értékes cukortartalom részben a termés ízét és zamatát adja, másrészt az utóéréskor lejátszódó biokémiai folyamatokhoz szolgáltat energiát. Utóéréskor a piros színezékanyagok továbbképződnek, a víztartalom csökken. Alacsony cukortartalom esetén ilyenkor minden cukor felhasználódik, ezért a termés és az őrlemény ízetlen, súlyosabb esetben hiányos színeződésű, romlásra hajlamosabb lesz. Mindez megelőzhető, ha a terméseket megfelelő érettségben, száraz, napos időben takarítjuk be. Ha a szedést hosszan tartó napos, meleg időszakban végezzük, a cukorfok magasabb, míg csapadékos, hideg időben lényegesen alacsonyabb lesz. Mindezért nálunk a korai érésű fűszerpaprikák sokkal értékesebbek, ízesebbek és zamatosabbak, mint amelyek a fényszegény októberben, novemberben érnek.
A fűszerpaprika akkor értékes, ha szedés után néhány napig árnyas, levegős helyen szikkasztjuk, utána - felfűzve vagy szétterítve - tűző napon zörgősre szárítjuk. A száraz termések íz- és színanyagai - a többi droghoz hasonlóan - fényen már károsodnak, ezért legjobb árnyas, levegős helyen tárolni őket. A paprika egészben jobban megőrzi az aromáját, mint őrölve, jobb tehát csak a felhasználás mértékében, kisebb mennyiségeket megőrölni.
Másik kérdésére: a fásszárú feketebodza termése felhasználható szörp vagy lekvár készítésére, de csak teljesen érett állapotban. A nem teljesen érett bogyók és a magvak ugyanis mérgező anyagokat is tartalmaznak. A bodza akkor szedésérett, amikor a bogyók 95 százaléka fényes feketére színeződött. Szörp vagy lekvár készítéséhez mosás után a terméskocsányról leszedett érett bogyókat kevés vízzel felforralják, ennek hatására a káros anyagok nagyobb része elbomlik. A gyümölcslevet szitán vagy tiszta vásznon átszűrik, hogy a hányást okozó magok ne kerüljenek a szörpbe. Ízlés szerint édesíthető a bodzalé, amit újabb forralás után száraz dunsztban tartósítanak. A többlépcsős hőkezeléssel a káros anyagok elbomlanak, az így nyert gyümölcslé már jó hatású, egészséges ital. A bodza jellegzetes vad ízét nem mindenki szereti, ezért sokan 10-15 százalékban más gyümölcsöt (almát, szilvát, banánt) adnak hozzá, hogy az ízét megszelídítsék.

Telekes József, Miskolc
Az édesburgonya vagy batáta Mexikóból származó, fény és melegigényes növény. Nálunk is beérnek ízletes gumói, ha a növényeket cserépben előneveljük és tavasszal kisüllyesztjük a kertbe. Ehhez februárban, márciusban a nagy méretű gumókat egy-két szemes darabokra vágjuk, és  szikkadás után nagy cserépbe, tápdús, laza földbe így ültetjük el. Kihajtás után világos, mérsékelten meleg helyen tarhatók a növények, majd fokozatos edzést követően májusban már kiültethetők a kertbe. A batáta szereti a tűző napot, árnyékban vontatottan fejlődik. Hajtásai erőteljesen futnak, ezért támasztékról szükséges gondoskodni. A növények nyár végéig díszlenek, a gumók a fagyokig növekednek. A fagyok előtt felszedett gumók fagymentes helyen átteleltethetőek, vagy a krumplihoz hasonlóan sütve, illetve főzve fogyaszthatók.

"Öregcsertői füge" jeligére
A füge már fiatalon is hatalmas bokorrá fejlődhet. Ennek ellenére nem tanácsolhatjuk, hogy a tövet több darabra osztva széttelepítse, mert a nagyobb tövek nehezen erednek meg. A tőnél lévő vagy lebújtatott gyökeres hajtásokról azonban nagyobb biztonsággal szaporítható a füge, különösen, ha első télen a sarjakat becserepezve fagymentes helyen tartja. A tavasszal kiültetett növények őszre megerősödnek, első télen még takarni kell őket, de közepes teleken, védett helyen utána már takarás nélkül is áttelelhetnek.