Ingyen dolgozó kendermagosok

- Mire jók ezek a kis testű tyúkok? - érdeklődtünk a gazdától.
- Különösen ellenállóak - válaszolta.  - Előfordult, hogy nyitott színben teleltek át, mégsem lett semmi bajuk. Betegség ritkán támadja meg őket. A húsuk izmos, hiszen egy nap kapirgálás közben több száz métert bejárnak. Tavaly Békésen kakasfőző versenyt rendeztek, tőlünk vitték a szárnyast, és meg is nyerték vele.
A levesük hasonló, mint a fácáné vagy a gyöngyösé, aki már kóstolt ilyet, tudja, hogy milyen finom. A hátrányuk az, hogy mivel kis testűek, a piacon csak olcsón lehetne eladni őket, de Bényei Gábornak nem is ez a célja az őshonos baromfikkal.
- Ökogazdaságunkban ők olyan dolgozók, akik után nem kell társadalombiztosítást fizetnünk - magyarázza a gazda. - Egyvégtében szedik ki a rovarokat a földből. Ha a gyümölcsösbe egy szalmabálát kiteszek a földet letakarni, akkor elég elvágnom a bála madzagját, a tyúkok egyenletesen szétterítik a szalmát.
Sokat tojnak, és csodálatos a tojások sárgája. A tojófészket a gazda úgy alakította ki, hogy egy-egy fészekre öt tyúknak jut hely. Zárt, mert sötétben szeretnek tojni. Kialakítás után mindegyik megtalálja a maga helyét, ennek ellenére előfordul, hogy valamelyik a gyümölcsösben teszi le a tojását.
- Rövid távon megjósolják az esőt - állapítja meg a gazda. - Már az eső előtt behúzódnak. De utána, még szemerkél az eső, már mennek ki. Ekkor bizonyos, hogy hamarosan eláll.
Takarmányozásukat megkönnyíti, hogy egész nap kapirgálnak. Reggel tritikálét kapnak, ezután kedvükre kószálnak. Estefelé bejönnek, ismét kapnak magot. Bár szűkebb udvaron is megélnek, de igazából a nagy területet kedvelik.
- Ne higgye azt senki, hogy ha elkezd a húsukért és tojásukért őshonos baromfikat tartani, abból komoly jövedelemre tehet szert. Szerintünk ez a fajta arra nem való.