Feketednek a színes virágok

Tűzelhalásos betegséget az almatermésűeken az Erwinia amylovora baktérium okoz. (A betegség a nevét onnan kapta, hogy a hajtásszáradással és elhalással járó tünetei a tűz okozta perzseléshez hasonlítanak.) A kórokozó gazdanövényei az alma, a körte, a birs, a naspolya, a galagonya, a berkenye, a madárbirs, a tűztövis és a japánbirs.

Házunk tája2005. 04. 29. péntek2005. 04. 29.
Feketednek a színes virágok

A tenyészidőszak során először a virág fertőződésével kell számolni, ilyenkor a beteg virágok megbarnulnak, megfeketednek. A kocsányon keresztül fertőződött terméskezdeményeken általában baktériumnyálka képződik. A gyümölcsök később fonnyadnak, megfeketedve mumifikálódnak, de az ágakon maradnak.
Később kialakulnak a betegség látványos tünetei: a fiatal, még nem fásodott hajtásvégek pásztorbotszerűen meghajlanak. Ez a tünet könnyen összetéveszthető a hajtáshervasztó darázs kártételével, amit a szúrásnyomról ismerhetünk fel. Meleg, párás időben a jellemző piszkosfehér, krémszínű, esetleg rozsdabarna baktériumnyálka-cseppek a fertőzött növény bármely részén megjelenhetnek. A tenyészidőszak második felére a vesszőkön, az ágakon és a törzsön a fertőzés helyein besüppedt, lilás színű kéregelhalások, fekélyes sebek keletkeznek. Az egyes fajok, illetve fajták között lényeges fogékonyságbeli különbségek vannak. Az almafajták közül fogékony a Jonatán és a Golden. A tűzelhalás szaporítóanyaggal, terméssel, rovarokkal, vándormadarakkal, széllel, esővel, illetve öntözővízzel vihető át, de terjed légáramlatokkal és metszőollóval, illetve virágporral is. Különösen kedvező a fertőzéshez a jégverés utáni meleg, magas páratartalmú időjárás. A napfényes időszakban a beporzást végző méhek szintén terjesztik a betegséget.
Tavasszal, virágzás idején akkor alakul ki járványveszély, ha három egymást követő napon a hőmérséklet meghaladja a 18 Celsius-fokot, a lehullott csapadék mennyisége több 2,5 milliméternél, a levegő páratartalma pedig több mint 75 százalék. A fertőzés előrejelzésére számítógépes módszert fejlesztettek ki, amelynek segítségével a növény- és talajvédelmi szolgálatok jelezni tudják a védekezés időpontját. A védekezés első és legfontosabb lépése a betegség tüneteinek felderítése. Sziromhullás után, majd az intenzív hajtásnövekedés idején figyeljük meg a fertőzésgyanús fákat (Megbarnult, megfeketedett virágok, illetve hajtásvégek.) A tünetek észlelését haladéktalanul jelenteni kell a területileg illetékes növény-egészségügyi hatóságnak. A beteg hajtásokat azonnal el kell távolítani, méghozzá oly módon, hogy a tünetmentes részből is 40-60 centimétert le kell metszeni. A levágott részt semmisítsük meg, égessük el vagy ássuk el jó mélyre. A metszőollót minden metszés után háztartási hypo tízszázalékos oldatába mártva fertőtlenítsük.
Vegyszeres védekezést rügyfakadástól piros bimbós állapotig réztartalmú készítményekkel, lemosásszerűen kell végrehajtani. Sziromhullás után a termés viaszosodásáig Aliette 80 WP vagy Kasumin 2L növényvédő szer alkalmazható, hektáronként legfeljebb négyliteres adagban, évente háromszor-négyszer.

Ezek is érdekelhetnek