Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Fő a fejük a gyümölcstermelőknek, mert az egyre szélsőségesebb időjárás miatt veszélyben érzik a megélhetésüket. Tisztában vannak vele, hogy mind nagyobb kockázat mellett kell megőrizniük piaci helyzetüket, hacsak nem sikerül időben megelőzni a várható klímaváltozás hatásait. De fel lehet-e készülni az időjárás szeszélyeinek következményeire? Többletráfordítással, az ideális termőhely megválasztásával, újabb fajták termelésbe vonásával, illetve az öntözött területek megnövelésével, úgy tűnik, megelőzhetőek a károk.
- A kockázat csökkentésének, a termésminőség javításának kulcsa a termőhely, a fajta és a művelési rendszer megválasztása, a fagyvédelem, a jégkárelhárítás, valamint az öntözés - tudtuk meg Nyéki József professzortól, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma Szaktanácsadási és Fejlesztési Intézetének igazgatójától. A szakember szerint a szélsőséges klímahatások eltérően érintik az intenzív, illetve az extenzív művelésű ültetvényeket. Az elmúlt évtized hazai tapasztalatai szerint a tavaszi fagyok általában lényegesen kevesebb kárt okoztak a nagyobb biológiai teljesítményű, intenzív almaültetvényekben. Igaz ez az erős hajtásnövekedés miatt bekövetkező gyümölcshullásra is meleg tavaszokon. Ugyanakkor a nyári napégés és a jégverés nagyobb kárt tesz a kisméretű fákban. Ez utóbbi ellen jégvédő hálókkal kiválóan lehet védekezni. Az intenzív ültetvények mellett szól az is, hogy viharban védi a fákat a támrendszer, és a széllökések jóval kevesebb gyümölcsöt vernek le, mint a nagyobb fákról.
Almafajtáink téli fagyokkal szembeni ellenálló képessége igen eltérő. A Jonatán, a Jonagold és a Golden Delicious a legérzékenyebb, a Red Delicious, a Gala, az Elstar közepesen érzékeny, míg a nyári, illetve őszi fajták, a McIntosh, Melba, Vista Bella, Jersey Mac a legkevésbé érzékenyek a téli fagyokra. Jó jel, hogy a még mindig fő fajtánkban, a Jonatánban a téli fagy emberemlékezet óta nem tett olyan nagy károkat, mint a miénknél hidegebb telű országokban. Szintén szerencsénk, hogy valamennyi gyümölcsfajunk kellőképpen télálló, és az alany helyes megválasztásával tovább fokozható a hidegtűrésük. A nyári forróságra ellenben az alanyok gyökérzete nem egyformán reagál: a talaj árnyékolása és az öntözés lehet a megoldás.
A bojtosan elágazó, dús, a talajszemcséket jól behálózó gyökérzetű alanyok rendszerint jobban alkalmazkodnak a száraz körülményekhez. Legtöbb gyümölcsfajunk a 20-25 Celsius-fokot kedveli. Aszály idején azonban olyannyira felmelegszik a talaj, hogy az gyakran meghaladja a gyökérzet tűrőképességét, és 35 Celsius-fok felett nem képződnek új gyökerek. Egyes almaalanyok szárazságtűrése azzal függ össze, hogy mennyire hatol mélyre a gyökérzetük és milyen finoman hálózza be a talajszemcséket. A legújabb kutatási eredmények szerint leginkább szárazságtűrő alany az MM.111, míg a vastag, törékeny gyökerű, törpe alanyok szárazságtűrése gyenge.
{p}
A hazai klímához leginkább a körte alkalmazkodik: a talaj- és a légköri szárazságot jobban elviselő fajták (Beurré Bosc, Packham's Triumph, Williams) az Alföldön is termeszthetők. A birs kevésbé hidegtűrő és télálló, a szárazságot sem viseli el annyira, mint a körte. A cseresznyéhez képest a meggy jobban tűri a hidegebb termőhelyeket, a szilva nem kedveli a szárazságot, a kajszi valamivel jobban elviseli a meleget, az őszibarack pedig száraz-félszáraz viszonyok között is jól érzi magát. Igaz, az őszibarack gazdaságos termeszthetőségének északi határa Magyarország.
Körtét termő Göcsej
Néphagyományokat őrizve rendezte meg a Zala megyei közgyűlés a göcseji pálinka, lekvár és aszalt gyümölcs mustráját. Európa legnagyobb összefüggő körteültetvénye Zalában fekszik, itt terem a legzamatosabb körte. Az árterületeken, az erdőkben pedig bőségesen szaporodik a vadkörte, amiből a legkiválóbb pálinka készíthető. A göcseji pálinka előtt hatalmas karrier áll, hiszen a Győri Szeszipari Vállalat a hajdani hagyományok felélesztésén dolgozik, és szabadalmaztatja a göcseji bucskás körtepálinkát. A nagylengyeli főzde szavatolja, hogy a legjobb ízek, zamatok vigyék hírét a göcseji táj értékeinek. A fesztiválon Zala megye legjobb pálinkája címmel jutalmazták Farkas Tibor nagylengyeli főzőmester göcseji vadkörtéjét, a sárkányos lovagrend pálinkája címet pedig Cseledi József pethőhenyei pálinkafőző mézes diója nyerte el. A zalai gyümölcsből másféle csemege is készül. A hagyományos szilvalekvár mellett csipkebogyó- (csicskenye), nohaszőlő-, málna-, szamóca-, kajszi-, feketeszeder-, birs- és meggylekvárt hoztak a környék asszonyai kóstolásra, valamint szilva-, szőlő-, alma-, illetve körteaszalványok ízeit is összehasonlíthatták a vendégek.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu