Szúnyog viszi a vírust

Többen azt gondolják, hogy a házinyúl fején és testnyílásai környékén megjelenő vizenyős duzzanatokat vagy göböket, ezt követően pedig a tetemes elhullásokat a szúnyogok csípései okozzák. Ez akkor igaz, ha a szúnyog, ritkábban más vérszívó külső élősködők (bolhák, tetvek, atkák, kullancsok, szúrólegyek) mixomatózisban beteg állat véréből vagy más szövetnedveiből felveszik a betegséget okozó vírust, és azt a még egészséges nyulakba juttatják. A szúnyog tehát "mindössze" csak szállítja, majd "továbboltja" a betegség okozóját.

Házunk tájaDr. Böő István2005. 05. 27. péntek2005. 05. 27.
Szúnyog viszi a vírust

A kórokozó a szúnyogok szívókájában akár egy hónapig, beszáradt bőrön viszont tovább is fertőzőképes maradhat. A vírusra a mezei nyúl nem fogékony. A betegség lappangási ideje általában hét-tíz nap, de ezt befolyásolja a vírus erőssége és az állat ellenálló képessége is - csakúgy, mint a betegség lefolyását. Vannak rövid, körülbelül egy hétig tartó, és jobban elhúzódó, akár három-négy hétig tartó esetek. Fertőződéskor a kórokozót a szúnyog (vagy más vérszívó) a bőr hámrétegébe juttatja, a vírus itt és a környéki nyirokcsomókba jutva elszaporodik, majd a nyirok- és véráram útján az egész szervezetben szétszóródik. A vérerek falát károsítva vizenyős, savós-kocsonyás beivódások, daganatszerű elváltozások keletkeznek.
A betegség "klasszikus" formájában a fülek, a szemhéjak, az orr, a végbélnyílás és a hüvely bőrének duzzanatai mellett nyálkás-gennyes kötőhártya-gyulladást és orrhurutot is tapasztalunk. Később az egész fej ödémásan megduzzad ("oroszlánfej"), majd az állat hét-tíz nap alatt légzési nehézségek, tüdőgyulladás tünetei mellett pusztul el. Gyakori, hogy a "csomós" és a "könnyezős, orrfolyásos, tüsszögős" formák keverednek, de vannak esetek, amikor vagy egyik vagy másik kórforma jelentkezik.
A vírus valamennyi korosztályt megbetegítheti, és előfordulhat, hogy az összes állat elpusztul. Bár néhány éve nálunk is pusztít egy új betegség, a nyulak vírus okozta vérzéses betegsége, a házinyúl legnagyobb gazdasági károkat okozó betegsége még ma is a mixomatózis.
Az állatok védelmét mostanság, késő tavasszal, kora nyáron kell megkezdeni, és minden három hónaposnál idősebb nyulat mixomatózis ellen be kell oltatni. Nem véletlenül használom az "oltatni" kifejezést, ugyanis csak a helyesen megválasztott, izomba adott vakcina ad megfelelő, egy évig tartó védettséget. Kíméletes rögzítéssel a vemhes anyák is olthatók.
A betegségen átesett állományból tenyészanyagot megtartani nem érdemes. A beteg nyulat vértelenül ki kell irtani, a még egészségesnek látszó társait pedig haladéktalanul be kell oltatni. Természetesen a szúnyogok ellen is védekeznünk kell. A nyílászárókra tegyünk szúnyoghálót. Eredményesebb a rovarok távol tartása, ha a hálót időnként gázolajjal permetezzük. Gondoljunk arra is, hogy a zöldtakarmánnyal mi magunk is bevihetjük a szúnyogot, ezért beszállításkor azt is vizsgáljuk át.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek