Hulladékból komposzt

A kávézacc, az almacsutka, a narancs- és banánhéj mellett például a felvágottak romlásnak induló maradékát is nyugodtan komposztálhatjuk. Fontos azonban, hogy húzzuk le róluk a műanyag héjat, valamint hogy a komposzthalom belsejébe tegyük őket, ahol több hő keletkezik, ami meggyorsítja a lebomlásukat.
A komposztálóhelyet a kert félreeső, félárnyékos, szélvédett részén jelöljük ki. Az átlagos, 150-200 négyszögöles kertben egy méter széles és másfél-két méter hosszú teknőt ássunk, két ásónyomnyi mélyen. Ebbe gyűjtsük a szerves hulladékot úgy, hogy az egész alapterületen egyenletesen halmozzuk. Legalulra ajánlatos lombot vagy fűkaszálékot teríteni, amire már bármiféle szerves hulladékot rakhatunk. Nagyobb mennyiségű zöldtömegre érdemes nitrogénműtrágyát szórnunk, ami meggyorsítja a szerves anyag szétesését és így a komposztálódást. Ezzel azonban nem növekszik a komposzt nitrogéntartalma, hiszen mire kijuttathatóvá, éretté válik, addigra a műtrágya elbomlik.
Akad már néhány olyan gazdabolt, ahol komposztoltó baktériumtenyészet is kapható, ennek használata erőteljesebbé és biztonságosabbá teszi a komposztálódást. Emellett is fontos viszont, hogy szárazságban a komposzthalmot tartsuk nyirkosan, és a megülepedett, fonnyadó zöldtömeget időnként forgassuk meg, szellőztessük át, hogy az érési folyamatok töretlenül végbemenjenek.
A földszerű, érett komposzt tápanyagtartalma jelentős, noha az állati eredetű szerves trágyáéval nem vetekszik. A talaj szervesanyagkészletét mindenesetre növeli, ami pedig a talaj szerkezetére, levegő-, víz- és tápanyagmegtartó képességére előnyös. A komposzt az érett szerves trágya kiváló kiegészítője a tápanyag-utánpótlásban, rendszeres, együttes alkalmazásukkal kiválthatjuk a műtrágyát.