Üzenjük

Szabó Gyula, Kaposmérő
Az esős idő következtében nagyon elszaporodott kártevő csigák ellen legjobban megelőzéssel védekezhetünk. Mivel a házatlan csigákat megeszik a tyúkok és a kacsák, ahol lehetőség van rá, a baromfikat ki kell ereszteni a csigák által károsított területekre. A csigák természetes ellenségei még a madarak, a sünök, a cickányok, a békák, a gyíkok, a siklók. Emellett a pókok, a szentjánosbogarak, a legyek és szúnyogok lárvái  parazitaként károsítják őket. Ahol a vegyszerekkel takarékosan bánnak, ott a természetes ellenségeik fölszaporodnak, és visszaszorítják a károsítókat. Ezt a folyamatot lehet segíteni részben a - csigák számára kedvező - felesleges víz elvezetésével (a veteményeskert körbeárkolásával, a víz elvezetésével és drénezéssel), valamint a kártevők összegyűjtésével csigacsapdákban. Csapdák lehetnek a fölös víz összegyűjtésére kialakított mélyedések, amelyekbe csalinak helyezzünk erjedő folyadékot, bomló növénymaradványokat, romló paradicsomot, uborkát, félbevágott burgonyadarabokat. Az itt összegyűlő csigákat feletethetjük a tyúkokkal, békákkal, madarakkal, vagy a csalival együtt mélyen beáshatjuk a talajba, legalább húsz centiméter mélyre.  Mivel a csigák a vizes mulcsrétegben is szívesen tanyáznak, esős időben ne hagyjunk ilyet a veteményesben, a komposztot többször rostáljuk át, hogy a csigák kikerüljenek belőle. Fontos a többszöri kaszálás, ugyanis a magas fű a csigáknak jó búvóhely. Közvetlen védekezésként érdemes a veteményest körbeültetni a csigákat riasztó apró virágú begóniával, amelynek áztatóleve is riasztó hatású a tapasztalatok szerint. Hasonló hatású a fekete ribiszke levelének áztatóleve is, ajánlatos megöntözni vele a veszélyeztetett növényeket. Mivel a csigák nyálkás testét a száraz kőpor, korom és fahamu marja, közvetlen védekezésként a veteményes mészkő murvával való körbekerítése, az utak fölszórása is riasztó hatású lehet. Ilyenkor azonban figyeljünk rá, hogy a murva fölé ne hajoljon a magas fű vagy más növény, mert az a csigák számára hidat képez.

Böröczky Béla, Győr
A gyapjaslepke ellen egy korábbi számunkban javasolt kitinszintézis-gátló permetszer tudomásunk szerint jelenleg is forgalmazható. Ezek a szerek csak a lárvakelés idején hatásosak, mivel megakadályozzák a kártevő testét védő kitinpáncél kialakulását. Később már valóban csak a kártevők megmérgezésével lehet eredményt elérni, de ilyenkor is lehetőleg a környezetre kevésbé veszélyes szereket tanácsos választani. Az olvasónknak ajánlott, szerves foszfortartalmú permetszer erős idegméreg, amely kijuttatva gázosodik, és minden rovart megöl, amellyel érintkezik (a hasznosakat is!). A környezetre kevésbé veszélyesek a szintén hatásos, piretrintartalmú szerek, amelyek nem gázosodnak, így a lombon megtapadva tartósabban kifejtik a hatásukat. (Velük is takarékosan kell bánni, mert kimutatták, hogy segítik a szintén komoly kárt okozó takácsatkák felszaporodását. Ennek ellenére kevésbé veszélyesek, mint a fent említett szerves foszforvegyületek.)Itt szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét egy biztató megfigyelésre: egyes hangyafajok minden kártevőtől (még a gyapjaslepke hernyójától is!) megtisztítják a fákat. Ez is bizonyítja, hogy a növényvédelem során meg kell kímélni a hasznos rovarokat.