Kincses Ferencné, Újszilvás
Az általában dísznövényként ültetett bíbor kasvirág drogja belsőleg fokozza a szervezet ellenálló képességét, vírus- és baktériumölő, gyulladáscsökkentő hatású, külsőleg felhasználva segíti a hámképződést és a sebgyógyulást. A drogot a virágos hajtások és a gyökerek adják. A virágos hajtások teljes virágzás idején a legértékesebbek. Ilyenkor frissen is felhasználhatók: alapos mosás után a virágos, leveles hajtásokból kipréselt nedv vírusfertőzés és hűléses betegségek ellen megelőzésre. A gyógyulás gyorsítására néhány csepptől az egy mokkáskanálnyi mennyiségig terjed a napi adagja. Ugyancsak jó hatású a friss növénynedv a gyulladt sebek külső kezelésére. Hasonló céllal fogyasztható a friss vagy szárított drog forrázata, valamint a friss, aprított hajtás és gyökérdrog alkoholos kivonata. A gyökérdrogot általában a növények hároméves korától szedik, októberben.
Csalán jeligére
A csalán leveles hajtásai értékes vitaminokban és ásványi anyagokban - különösen vasban - gazdagok. A kora tavasszal - virágzás előtt - gyűjtött leveles hajtások serkentő anyagokban (fehérjékben, vitaminokban) gazdagok, a később gyűjtöttekben az ásványi anyagok vannak nagyobb arányban. A hatóanyagok összetétele az időjárástól és a termőhelytől függ, azonos mennyiségű leveles hajtások általában szárazságban töményebben, csapadékos időben vagy nedves helyen nőtt növényben kisebb arányban tartalmaznak hatóanyagokat. Mindezt figyelembe véve készíthetünk növényerősítő és fertőtlenítő hatású oldatokat. Ha a csalántöveket rendszeresen visszavágjuk, akkor egész vegetációs időben szedhetők a friss leveles hajtások, amelyekből 1 kg (vagy 20 dkg szárított) drogra tíz liter vizet számítva készíthetünk forrázatot vagy hideg vizes áztatással csalánlevet. A kihűlt forrázatot kétszeres-ötszörös hígításban ajánlják növényerősítő lombpermetezésre, vetőágyak és palánták fertőtlenítő és erősítő beöntözésére, gyökerek és hajtások növekedésének serkentésére. Levéltetvek ellen 12 órás hideg vizes áztatással készíthetünk oldatot, amelyet hígítás nélkül permetezünk a növényekre. A csalánlé erjesztését, bár sokan javasolják, értékei ellenére sem ajánlhatjuk jó szívvel, mert felettébb kellemetlen az erjedt lé szaga, amit sem a kőpor, sem az aktív szén nem köt meg. Másik komoly gond az erjesztett csalánlével, hogy olyan mikroszervezetek szaporodhatnak el benne, amelyek az egészségre ártalmasak lehetnek.
