Üzenjük

Kerkapoly Piroska, Szentantalfa
A napraforgótányéroknak a beküldött képeken látható torzulása, közepük rothadása valamelyik tányérrothasztó gomba fertőzésének a tünete. Mivel többet nem írt a tünetekről, pontosabban nem tudjuk meghatározni a kórokozó fajtáját, de javasoljuk, hogy kérje a falugazdász segítségét. Ennek hiányában is felhívhatjuk a figyelmét arra, hogy a napraforgót veszélyeztető kórokozók többsége a talajban áttelel, és onnan újrafertőzi a fiatal növényeket. Ezért megelőzésként nagyon fontos lenne a vetésforgó betartása és a gombaölő szerrel csávázott vetőmagvak vetése. Általában három-négy év után kerülhet vissza a napraforgó ugyanarra a területre. Mivel azonban a széthullott magokból a táblákban a napraforgó még évek múlva is kikel, a kórokozók azok után is a talajba kerülnek; ennél is több év után célszerű ugyanarra a helyre napraforgót vetni. Az olajos növény jó elő- és utóveteményei a gabonafélék, valamint a kukorica, különösképpen a silókukorica. Kedvezőtlen elővetemény a napraforgót megelőző két éven belül a dohány, kender, len, gyökérzöldségek, burgonya és paradicsom, mert ezek is fogékonyak lehetnek a napraforgót is károsító kórokozó gombák fertőzésére.

Miskolci Ferenc, Nagymaros
A nagy hőingadozásra minden növény érzékeny, természetesen eltérő mértékben. A tűző napon való öntözést - főként hideg vízzel - a gyep is megsínyli. Itt azonban azt a kérdést kellene feltenni, hogy mennyiben szükséges a gyep öntözése. Sajnos elterjedt, hogy az állandóan nyírt angol gyep a szép, holott ez a mi természeti adottságainktól teljes mértékben idegen! A mi szárazabb éghajlatunkon a vadvirág fajokban gazdag, illatos, tarka, virágos pannongyep a természetes, és ez legalább olyan szép, mint a párás Angliában a dús, haragoszöld, állandóan nyírt pázsit. A természetes ősgyepek nálunk öntözést legfeljebb csak hosszas száraz időszakokban igényelnek. Az időszakos vízhiány kedvez azon vadvirágok szaporodásának, amelyek az év minden szakában tarkállanak a mezőkön és az erdőkben. Sajnos ezek a fajok a túlöntözés és a trágyázás következtében visszaszorulnak, és helyükre agresszív fajok (parlagfű, ürömfélék) telepednek be. A környezettudatos gyepgondozás elvei szerint a megfelelő idejű kaszálásra és az agresszív fajok kigyomlálására kellene törekedni. Így sokkal kevesebb ráfordítással is, csapadékviszonyoktól függően évi három-hat kaszálással mindenütt az adott tájra jellemző, rendezett, tarka vadvirágos gyepben gyönyörködhetnénk, és ez már önmagában is éke lehetne környezetünknek.