Csökkenthető a kockázat

A mindinkább kiszámíthatatlanná váló időjárás még kiszolgáltatottabbá teszi a kertészeket a jövőben, növelve a kockázatokat. A korai és késői fagyok, a jégverés, a köd, a hirtelen lehűlés-felmelegedés, a lezúduló eső, a szélvihar kártétele eltérő a gyümölcsösökben, a zöldségtermesztésben, a szőlőben.
Miként az Alinea Kiadó és a Védegylet gondozásában megjelent, Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon című kötet is utal rá, az elmúlt évek fagykárait megtetézték az aszálykárok, és egyre nagyobb gond az öntözés hiánya. Megnőtt a fagytűrés jelentősége, az erős hőhatások elleni védekezés szintén fontossá vált, ezért előtérbe került a termőhely-, a fajta és a művelési rendszer megválasztása, a jégkárelhárítás, az öntözés. Így csökkenthető a kockázat és megőrizhető, javítható a termés minősége.
Hazánkban tizenöt-húsz féle zöldséget termesztünk nagyobb mennyiségben, ugyanennyi faj elő-vagy utónövényként játszik fontos szerepet. A szakemberek szerint minden bizonnyal a hidegtűrő fajták rovására - újabb fajtákat is bevonva - kell módosítani a termelési szerkezetet, és elengedhetetlen lesz az öntözött területek megtöbbszörözése. Számolni kell vele, hogy valószínűleg fokozódnak a fejlődési rendellenességek, a fiziológiai betegségek: például a paprikán, a paradicsomon csúcsrothadást előidéző mészhiánybetegség, a bab- és a dinnyefélék napégése.
A szőlőtermesztésben jelentősen átalakulhat a fajtaszerkezet, és megnőhet a késői érésű fajták szerepe. A hőmérséklet emelkedése kedvezhet a csemegeszőlőnek, és a vörösborok aránya is növekedhet, hiszen a meleg elősegíti az érést, illetve a színagyag termelését. Előreláthatóan gyorsabban leteremnek azonban az ültetvények, és gondoskodni kell a talajtakarásról a talaj vízháztartásának szabályozására, valamint számolni kell a déli vidékek jellegzetes betegségeinek terjedésével is.