Kéretlen szüretelők

Gyümölcsérés idején azonban mintha megfeledkeznénk a seregély hasznáról, és kertünk ádáz ellenségének tartjuk. A gyors röptű, falánk madár gyengéje a pirosló cseresznye, az aranyló körte, a mézédes szőlő, tehát valamennyi érett gyümölcs. Ha csapatokba verődnek, pillanatok alatt képesek leszüretelni a tavasz óta babusgatott termést. Persze csak akkor, ha nem vagyunk ravaszabbak a szemtelen madárnál. Képes ugyanis kilesni, mikor marad őrizetlenül a kert, a szőlő, és mint derült égből a villám, lecsap, mohón lakmározik. Ennek megelőzésére a tőkék hálós takarását tartják sokan jótékony megoldásnak.
A bevált praktikáknak szerencsére hosszú sora van. Sokan még ma is a rossz kabátba bújtatott, rongyfején fazekat viselő, söprűvel fenyegetőző madárijesztőre, mások a fákra, karókra erősített színes rongyokra, sztaniolra, a kereplő förtelmes hangjára vagy az ostorpattogtatásra esküsznek. Akad, aki dobpergéssel, trombitaszóval, kolomppal, csőszpuska-durrogtatással, fára függesztett sós hering illatával igyekszik más utakra téríteni a dézsmáló népséget. Az ember fülét-orrát és a táj csendjét nem zavaró módszerek egyike, ha a fák ágára üvegpalackokat kötözünk, amelyek a napsütésben meg-megcsillanva távol tartják a seregélyeket. Szintén hatásos, ha kifúrt tükör- vagy üvegdarabkákat fűzünk hosszú drótra, és azt kifeszítjük a gyümölcsfák vagy szőlőtőkék között.