Ne fázzanak állataink!

A műszer meghibásodhat, vagy pedig megvan a kívánt hőmérséklet, de ha az állat ellenálló képessége rosszabbodott (például betegség esetén), vagy ha nyirkos a levegő, a rendes hőmérsékleti határok között is fázik.
A száraz hideget legjobban a szarvasmarha és a felnőtt juh tűri. A szőr és a gyapjú védi a bőrt a lehűléstől, de ha átnedvesedik, vagy a hőmérséklet a termelési sáv alsó pontja alá süllyed (tehénistállóban 8, juhakolban 12 Celsius-fok), az állat viselkedése megváltozik. A nagy termelőképességű, napi 25-30 liter tejet adó tehén ritkán fázik, hiszen ilyen teljesítményhez nagy mennyiségű takarmány szükséges, amelynek emésztésekor jelentős hő képződik.
A baromfik, a fiatal és az újszülött állatok a hidegre különösen érzékenyek. A tyúkok 5-10 Celsius-fok között már húsz százalékkal kevesebbet tojnak (a tojóház kívánatos hőmérsékleti zónája 12-16 Celsius-fok), és egy tojás termeléséhez tíz százalékkal több takarmányt használnak fel. A napos baromfi legalább 32 Celsius-fokot igényel, a kiscsibék 15 Celsius-fok alatt tömegesen pusztulhatnak el.
A hideg az újszülött malacokra is káros, sőt betegségeket okozhat. A fialás legfontosabb feltétele a megfelelő hőmérséklet biztosítása külön a kocák és külön a malacok részére. Hőigényük eltérő: a kocáé 16-18, a malacé 32-34 fok. Ennek magyarázata az, hogy az újszülött malacnak testtömegéhez képest nagy a testfelülete, és mivel szőrtakarója, zsírrétege, önálló hőszabályozása nincs, ezen a nagy felületen gyorsan leadja a belső hőjét. Születés után az első félórában testhőmérséklete normális esetben is 2-4 fokkal csökken.
{p}
Ha a hőmérséklet-csökkenés eléri a 6 Celsius-fokot, a malac elpusztul, mert energiatartaléka rövid idő alatt kimerül. Hidegben nem szopik, reszket és egyszerűen eléhezik, még akkor is, ha anyjának bőven van teje. Az első három nap alatt bekövetkező elhullások egyik leggyakoribb oka ez (ezt hívjuk kismalacbetegségnek). Mivel ilyenkor a malacok sokszor anyjuk alá bújnak, gyakoribb az agyonnyomásuk is. A frissen született malacok 8-15 fokot még eltűrnek (ha bőséges az alom), de 6 fok alatt a fent jelzett állapotba kerülnek. Ott tehát, ahol télen a tűrési hőmérsékletet sem tudják biztosítani, inkább ne fialtassanak! A malac kéthetes koráig nem tudja tárolni a hőt, ezért a legjobb módszer, ha addig infralámpát alkalmazunk, de úgy, hogy az a kocát ne zavarja. Ezért, de más szempontok miatt is jó, ha a koca és a malacok terét a fiaztatókutricában egy kirekesztő rács választja el, így a malacok agyonnyomása is ritkább. A malacoknak szükséges hőmérsékletről sok helyen úgy próbálnak gondoskodni, hogy az egész ólat felfűtik. Ez drága módszer, ráadásul a kocára káros is, mert nyugtalan lesz, pancsol, maga alá vizel, étvágytalanabb, kevesebb tejet termel. Tartós hideg esetén a fiatal állatok fejlődése és védekező képessége csökken. Lemaradnak hasonló korú, kedvező körülmények között tartott társaiktól, gyakoribbak közöttük a különböző, főként légzőszervi megbetegedések. A legnagyobb gazdasági kár mégis az, hogy az állatok, mivel belső hőmérsékletük fenntartására törekednek, "takarmánnyal fűtenek", vagyis a drága abrakból kevesebb tejet, húst, tojást termelnek.
A legfontosabb számukra a száraz, tiszta, meleg fekvőhely. Jó hőgazdálkodású állattartó épületekben, istállókban, hodályokban megfelelő almozás mellett a leghidegebb téli napokon sincs különösebb gond. Ma is vannak azonban olyan ólak, amelyeket már nem érdemes korszerűsíteni, ezeket téliesíteni kell. Rakjuk körül falaikat olcsó, de jó hőszigetelő anyaggal, például szalmával, náddal és kukoricaszárral! Az anyag száraz, a körülrakás tömött, megfelelő vastagságú legyen! A "modernebb" anyagok közül hőszigetelésre jó a hungarocell és a fólia is, de az utóbbi használatakor ügyeljünk arra, hogy az épület szellőzhessen, mert lefojtása párássá teszi a levegőt. Ennél is fontosabb a födém hőszigetelése. Lehetőleg természetes anyagokat, fát, nádat használjunk úgy, hogy ne veszítsék el természetes tulajdonságaikat, tehát ne fedjük be őket festékkel, vakolattal, mert akkor az épület nem tud "lélegezni".