Főzött mészkénlé a fákra

Ha az időjárás engedi, február végén már kertészkedhetünk. Az ősszel felásott, rögösen hagyott talajt morzsalékosra gereblyézzük, olyan mélységben, amilyen mélyre magot vetni szándékozunk. Az apró magvakat - sárgarépa, petrezselyem, retek - általában két-három centiméter mélyre vetjük. A nagyobb magvak, például a borsóé, öt-hat centiméter mélyre kívánkoznak. Az ősszel meg nem munkált földet - hacsak nem adunk trágyát, komposztot, ami aláforgatást kíván - ne forgassuk, csak lazítsuk. Az ásóvilla vagy a biokertészek lazító, kétnyeles villája alkalmas erre a munkára.

Házunk tájaGyőrffy Sándor2006. 02. 17. péntek2006. 02. 17.
Főzött mészkénlé a fákra

A talajmunkákhoz hívjuk segítségül a baromfiakat. A talaj mozgatásakor előbukkanó lárvák, bogarak gyérítésével segítenek, s még a számukra szükséges állati fehérjéhez is hozzájutnak. Ezért nézzük el, ha egy-egy hasznos földigiliszta is áldozatul esik ingyen napszámosaink étvágyának. A vetéshez előkészített talajon a sorokat a növények igényének megfelelően, lehetőleg észak-déli irányba jelöljük ki, hogy az éltető napfényből arányosan részesüljenek. Ha száraz a talaj, a vetés előtt beöntözhetjük. Az öntözővízbe tehetünk "indító" trágyát. Megfelel erre a célra a galambpadlásokról szedett trágyát, tört tojást, tollat tartalmazó anyagból áztatással készített, leszűrt törzsoldat, melyből tízliteres kannában levő vízhez egy deciliternyit adunk. A váltakozó sorokba vöröshagymát és sárgarépát vetve - az ellentétes illatanyagot figyelembe véve - a hagyma-, illetve a sárgarépalégy ellen védhetjük növényeinket. Lehet sávba is vetni a gyökérzöldségeket, hagymát, retket, mert egyelés közben jobban be tudjuk állítani a tőtávolságot, és az egyelésből származó friss, zsenge zöldség külön csemegeként tálalható.
A palántanevelés hagyományos módon melegágyakban, az érő trágya hőjét használva zajlik. Házi kertünkben is létrehozhatunk melegágyat, a komposztálásra szánt szerves hulladékból készítve alapot. Melegágyi ablakot pótolhat egy másra már nem való üveges ablak. Napnyugta után az ablakot takarjuk le, hogy a hőmérsékletet tartani tudjuk. A takaró készülhet hosszú szálú szalmából és nádból.
A tél végi lemosó permetezéshez a biokertekben használhatjuk a mészkénlevet. Mészből, kénporból és vízből főzhetjük. Húsz liter törzsoldat főzéséhez 35 literes vasüst kell. A húsz liter vizet 2,2 kilogramm oltatlan mésszel - az oltásnál keletkező hő is segít - forrásig hevítjük. Folytonos keverés közben négy kilogramm ventillált kénport kis adagokban szórjunk a forrásban levő vízbe. Vigyázzunk, mert erősen habzik! Negyven-ötven percig főzzük, az elpárolgott vizet esetenként meleg vízzel pótoljuk, a főzőkanálon bejegyzett eredeti térfogatig. Ezt a törzsoldatot használjuk a Baumé-fokmérővel mért sűrűsége szerint és a tenyészidőszaknak megfelelő hígításban. A törzsoldatot kihűlés után használjuk. (Jó tudni, hogy a réz permetezőgépet a mészkénleves permetezőlé kimarja.) A nyári permetezésre eltett mészkénlére öntsünk egy kis olajat, hogy ne érintkezzen levegővel! A rügypattanáskor kijuttatott mészkénlé lisztharmat, tafrina, monília, de még a levéltetvek ellen is hatásos. Egyébként Tiosol néven por alakban is kapható mészkénlé.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek