Egy kijevi magyar szerint a történelem szemétdombjára való Orbán Viktor
magyarnemzet.hu
Ha az időjárás engedi, február végén már kertészkedhetünk. Az ősszel felásott, rögösen hagyott talajt morzsalékosra gereblyézzük, olyan mélységben, amilyen mélyre magot vetni szándékozunk. Az apró magvakat - sárgarépa, petrezselyem, retek - általában két-három centiméter mélyre vetjük. A nagyobb magvak, például a borsóé, öt-hat centiméter mélyre kívánkoznak. Az ősszel meg nem munkált földet - hacsak nem adunk trágyát, komposztot, ami aláforgatást kíván - ne forgassuk, csak lazítsuk. Az ásóvilla vagy a biokertészek lazító, kétnyeles villája alkalmas erre a munkára.
A talajmunkákhoz hívjuk segítségül a baromfiakat. A talaj mozgatásakor előbukkanó lárvák, bogarak gyérítésével segítenek, s még a számukra szükséges állati fehérjéhez is hozzájutnak. Ezért nézzük el, ha egy-egy hasznos földigiliszta is áldozatul esik ingyen napszámosaink étvágyának. A vetéshez előkészített talajon a sorokat a növények igényének megfelelően, lehetőleg észak-déli irányba jelöljük ki, hogy az éltető napfényből arányosan részesüljenek. Ha száraz a talaj, a vetés előtt beöntözhetjük. Az öntözővízbe tehetünk "indító" trágyát. Megfelel erre a célra a galambpadlásokról szedett trágyát, tört tojást, tollat tartalmazó anyagból áztatással készített, leszűrt törzsoldat, melyből tízliteres kannában levő vízhez egy deciliternyit adunk. A váltakozó sorokba vöröshagymát és sárgarépát vetve - az ellentétes illatanyagot figyelembe véve - a hagyma-, illetve a sárgarépalégy ellen védhetjük növényeinket. Lehet sávba is vetni a gyökérzöldségeket, hagymát, retket, mert egyelés közben jobban be tudjuk állítani a tőtávolságot, és az egyelésből származó friss, zsenge zöldség külön csemegeként tálalható.
A palántanevelés hagyományos módon melegágyakban, az érő trágya hőjét használva zajlik. Házi kertünkben is létrehozhatunk melegágyat, a komposztálásra szánt szerves hulladékból készítve alapot. Melegágyi ablakot pótolhat egy másra már nem való üveges ablak. Napnyugta után az ablakot takarjuk le, hogy a hőmérsékletet tartani tudjuk. A takaró készülhet hosszú szálú szalmából és nádból.
A tél végi lemosó permetezéshez a biokertekben használhatjuk a mészkénlevet. Mészből, kénporból és vízből főzhetjük. Húsz liter törzsoldat főzéséhez 35 literes vasüst kell. A húsz liter vizet 2,2 kilogramm oltatlan mésszel - az oltásnál keletkező hő is segít - forrásig hevítjük. Folytonos keverés közben négy kilogramm ventillált kénport kis adagokban szórjunk a forrásban levő vízbe. Vigyázzunk, mert erősen habzik! Negyven-ötven percig főzzük, az elpárolgott vizet esetenként meleg vízzel pótoljuk, a főzőkanálon bejegyzett eredeti térfogatig. Ezt a törzsoldatot használjuk a Baumé-fokmérővel mért sűrűsége szerint és a tenyészidőszaknak megfelelő hígításban. A törzsoldatot kihűlés után használjuk. (Jó tudni, hogy a réz permetezőgépet a mészkénleves permetezőlé kimarja.) A nyári permetezésre eltett mészkénlére öntsünk egy kis olajat, hogy ne érintkezzen levegővel! A rügypattanáskor kijuttatott mészkénlé lisztharmat, tafrina, monília, de még a levéltetvek ellen is hatásos. Egyébként Tiosol néven por alakban is kapható mészkénlé.
magyarnemzet.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
kemma.hu
origo.hu
nemzetisport.hu
vg.hu
borsonline.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu