Egészségreceptek juhoknak

Nálunk hagyományosnak mondható a György-napi kihajtás és a Mihály-napi behajtás. Ehhez nem feltétlenül kell ragaszkodnunk. A juhot nem akkor kell kihajtani a legelőre, amikor a téli takarmánykészlet kimerült, hanem akkor, amikor a fű már legeltethető, és akkor kell behajtani, amikor a tartós esőzés vagy a hótakaró már gátolja a legeltetést.
Ezek az időpontok nem mindig esnek egybe a naptári hagyományokkal. De ne csak a naptárt és a fű magasságát nézzük! Amíg a talaj nem száradt ki, ne legeltessünk, mert a juh hegyes körmeivel megsérti a zsenge gyep gyökerét, sarjhajtásait. Kívánatos lenne legalább az évi 180 napos legeltetési szezon (az utóbbi években a kései kitavaszodás, a belvizek és az aszály miatt ennél rövidebb volt).
Kihajtás előtt felhívjuk a figyelmet néhány olyan teendőre, melyet minden juhtenyésztőnek végre kellene hajtania, hogy a legelőre csak egészséges, fertőző és parazitás betegségektől mentes állatok kerüljenek. Napjainkban ez különösen fontos, mert várhatóan megszaporodik a bérlegeltetések száma. A legelőtulajdonosnak érdeke, hogy megőrizze legelője higiéniáját, a gazdák pedig azt szeretnék, hogy juhaik ne fertőződjenek meg a legelőtől vagy egymástól.
Azokon a tájegységeken, ahol előfordulnak egyes fertőző betegségek (például tetanusz, lépfene, rosszindulatú vizenyő), az állatokat legelőre hajtás előtt védőoltásban kell részesíteni. A parazitás betegségben szenvedő állatokat kezelni kell májmételykór, galandférgesség, gyomor-bél férgesség, tüdőférgesség és kergekór ellen. Mivel a belső élősködőkkel való fertőzöttség megállapításához bélsárvizsgálat szükséges, s mert gyakorlati tapasztalataim szerint ezt sok helyen elmulasztják, megnyugtatóbb, ha megelőzésként elvégezzük a kezelést. E gyakori juhbetegségek egyes kórokozóinak fejlődése köztes gazdákhoz kötődik (törpe iszapcsiga, atka), melyek elsősorban a vizes, lápos, mocsaras területeket kedvelik. Fordítsunk gondot kiiktatásukra, illetve kerüljük el az ilyen juhlegelőt!
A kergekór okozója egy hólyagféreg, a kutya egyfajta galandférgének a fejlődési alakja. Ezért (de más szempontok miatt is) a pásztorebeket, valamint a legelő környékén levő házőrző kutyákat is féregteleníteni kell. A tavaszi nyírás után 10-14 nappal feltétlenül végezzük el a rühösség megelőzését vagy kezelését célzó fürösztést vagy oltást. A gyakori végtagbetegségek (büdös sántaság) megelőzése céljából kihajtás előtt három-négy héttel végezzünk csülökápolást, hogy a csülökszaru alkalmazkodhasson a talaj keménységéhez.
A nyájat a legeltetéshez úgy kell előkészíteni, hogy az időjárás, a mozgatás és a takarmányozás szempontjából meglegyen a kellő átmenet. Kihajtás előtt ezért gyakrabban szellőztessük a hodályokat, az állatok töltsenek több időt a karámban, és ha megoldható, már a legeltetés előtti két hétben etessünk kaszált zöldtakarmányt. Kerüljük a legelő túlzsúfoltságát!