Üzenjük

Galambtartás jeligére
Olvasónk arról panaszkodik, hogy szomszédja tenyészgalambjai rendszeresen az ő házának a tetején tartózkodnak (mivel az a szomszédénál magasabb), és ürülékükkel mindent beszennyeznek. Sajnos a szomszéd megértésére olvasónk nem számíthat, a galambok távol tartása pedig - például a repülés irányából háló kifeszítésével vagy madárriasztók elhelyezésével - nehezen megoldható (ráadásul a panaszos költségére és környezetének elcsúfításával). Tisztább megoldás lenne a galambtartót rábírni a helyzet rendezésére, amihez olvasónknak a jogilag járható utat javasolhatjuk.
A háziállatok tartásáról a helyi önkormányzatok rendelkeznek. Előírják, hogy a település adott körzeteiben milyen háziállatokból hány és milyen körülmények között tartható. Ezért elsősorban a helyi rendeleteknek kellene utánanézni, hogy azok alapján a galambtartás engedélyezett-e. Erről köteles a polgármesteri hivatal tájékoztatást adni. Emellett olvasónk kártérítési igényt is benyújthat birtokháborítás címén a helyi jegyzőhöz, mivel a galambok olvasónk által birtokolt területen tartózkodnak és piszkításukkal kárt okoznak. Javasoljuk, hogy panaszát írásban adja be, a galambok rendszeres tartózkodásáról és az okozott kárról fényképeket is mellékeljen, és természetesen minderről kérjen átadáskor átvételi elismervényt. A jegyző harminc napon belül köteles a panaszra válaszolni. Ha az ügyben nem születik megnyugtató megoldás, akkor másodfokon a megyei közigazgatási hivatalhoz, majd a Belügyminisztériumhoz - mint minden polgármesteri hivatal felügyelőjéhez - lehet fordulni. Természetesen mindezeket megelőzően a választott helyi önkormányzati képviselők segítségét is kérhetik olvasóink, hiszen ők lennének arra hivatottak, hogy a településeken az ott élők békességével, becsületes, dolgos hétköznapjaival és nyugodt pihenésével törődjenek.

K. J., Ercsi
Sajnos nem érthetünk egyet olvasónkkal, amikor területének kapálását vegyszeres gyomirtással kívánja pótolni. Ez a több évtizedes helytelen gyakorlat többek között az árvízi és belvízi károkért is felelőssé tehető, hiszen a gyomirtók talajélet-károsító hatása a talajok humusztartalmának - vízáteresztő és vízmegtartó képességének - csökkenését is maga után vonja. Másik szempont, hogy a talajok gyomállománya jelzi a talajhibákat is, a rossz talajszerkezetet, a kötöttséget, a levegőtlenséget, a magas talajvizet és a tápanyagegyensúly zavarait. A megjelenő gyomok általában hozzájárulnak a megbomlott egyensúly helyreállításához, ha a talajba forgatjuk őket, lebomlásukkor a hiányzó tápelemeket pótolják vagy a feltáródásukat segítik. A mélyre hatoló gyökerű gyomok a tömörödött talajokat repesztik, szerkezetüket javítják. A természet ezen ingyen jelzésrendszerének a vegyszeres vagy égetéses pusztítása épp ezért helyrehozhatatlan károkat okozhat. Az elgazosodott, kimerült talajok javítására inkább ajánlhatjuk a gyomfojtó előveteményeket: nitrogénhiányos talajokba pillangósvirágúakat, kimerült talajok feljavítására a lucernát és a facéliát, homok- és szikes talajokra a mélyen gyökerező, a talaj humusztartalmát javító napraforgót. A zöldtrágyanövényeket a szokásosnál sűrűbbre vetjük, virágzás előtt kaszáljuk, vagy a talajba forgatjuk. Előző esetben a kaszálékot felhasználhatjuk más kultúrák sorközeiben - gyomfojtásra, valamint a talaj kiszáradása ellen - talajtakaró mulcsként, beforgatáskor pedig a talaj szervesanyagkészletét javítjuk vele.