Bozsik gazda tollából

Megtiszteltetés számomra, hogy olvasóink tollat ragadnak, és levelet írnak egy-egy írásom hatására. Érdekes, hogy milyen sokan érdeklődnek a szőlőfajták iránt. Van, aki nem bélyeget vagy régi pénzt, hanem szőlőfajtákat gyűjt.
Fekete József Bodroghalomról azt írja, hogy mintegy negyven tő csemegeszőlőre lenne szüksége. A szőlő-szaporítóanyag előállításának egyik hazai fellegvára a Gyöngyöshöz közeli Abasár. Ott van a szőlőiskolások szövetségének központja is, Bencze András elnök vezetésével. Elég Abasár főutcáján végigsétálni, és az ember számtalan szaporítóanyag-termesztő gazda cégtábláját láthatja. Jó szívvel fogadják az idegeneket.
Savanyu Antal Tatáról azt kérdezi, hogy a Venus nevű magvatlan szőlőnek "kik" voltak a szülei? Sokat nyomoztam e kiváló amerikai szőlő után, amely olyan, mint ha a mag nélküli Izabella lenne, de nem találtam meg az ősök pontos leírását. Egyesek szerint a Cardinale és a Sultanina hibridje, de mint egykori nemesítésben dolgozó ember, ezt nem tartom valószínűnek, hiszen annyira erős a Venus megjelenésében a Labrusca vérvonal, hogy ezt a két európai szőlő-szülő nem eredményezhette. De lehet, hogy tévedek.
Muszka János Napkor településről keltezte írását, amelyben a körtefajták társításáról kérdezett. Valamennyi körte önmeddő, ezért két-három fajta együttes telepítése indokolt, hogy fáink rendszeresen és bőven teremjenek. A Hardenpont körtének jó pollenadója a Vilmos körte és a Hardy vajkörte. A szakírók szerint az egyik "nagy kombináció" a Vilmos-Clapp kedveltje-Bosc kobak-Dr. Guyot négyes, mert így bőséges termésre képesek.
Érdekességként jegyzem meg, hogy a magyar nyelv lefordítja, magyarosítja a külföldi fajtaneveket. Az amerikai Clapp úr nevét, akinek kedvence a "Clapp kedveltje", Klapka alakban is hallottam már, az 1848-49-es hősre utalva. A Vilmos körte ma már hivatalosan is Vilmos, de igazából az angol Williams családnevet magyarították egykoron.
Devecsai József Kiskunlacházáról küldte levelét, amelyben a kivitermesztés nehézségeit összegzi, hiszen a kivinél külön-külön növényeken helyezkednek el a termős és porzós virágok. Az ültetvény tehát csak akkor lesz gyümölcsöző, ha a lányok és a fiúk egymásra találnak. Devecsai úrnak nincs porzós fajtája, ezt keresi. A nagy gyümölcsű kivinél párban szokták árusítani a töveket, ezért javaslom, hogy vegyen egy új kivipárost, hiszen e növényeknél dívik a többnejűség. Egy porzós tőhöz akár négy-öt lányt is társíthatunk.
Nagy Gyula Kőkútról azt írja, hogy szeretne diószaporítással foglalkozni. Dr. Szentiványi Péter, a hazai diónemesítés és szaporítás nagymestere a Fejér megyei Alsószentivánban dolgozik. Mindig hangoztatja, hogy a dió nagyon vízigényes, hiszen az árterekben érzi a legjobban magát. Ma már szinte kizárólag az oltványdiót forgalmazzák a faiskolák. Ugyanakkor az oltványdió nevelésének száz buktatója van. Elég, ha egy hibát elkövetünk, és máris veszteséges lesz a vállalkozásunk. Nagyon nehéz feladat az oltványdió előállítása. Nem véletlen, hogy csupán néhány szakember foglalkozik vele az országban, de ha olvasónk elszánt, és meg akarja ezt a mesterséget tanulni, akkor kérem, hogy vegye fel a kapcsolatot a nemesítővel. Érdemes ellátogatni a család gazdaságába, és felmérni, hogy járható-e a diószaporítás rögös ösvénye?