Tiszta szalma kell a kislibáknak

A betegség heveny, tömeges elhullásokkal járó formájában, mely rendszerint egy-három hetes korban jelentkezik, ijesztő tünetekkel járhat. A bágyadtság, a szomorkodás, az étvágytalanság más betegségeknél is megszokott, de a nehezített légzés itt olyan fokú lehet, hogy a kislibák a légvételeknél egész testükkel előre-hátra ingadoznak. A heveny szakaszt túlélt állatok lesoványodnak, nemegyszer idegrendszeri tünetek (kényszermozgások) jelentkeznek náluk.
A kór nem gyógyítható, ezért mindenáron a megelőzésére kell törekednünk. A tenyésztojásokra, a keltetés előtti és alatti tojáskezelések hiányosságaira visszavezethető tüdőpenészről az árutermelő gazda nem tehet. A penésszel fertőzött takarmányt is nehezen tudja kivédeni, viszont a nevelés higiéniai körülményeit javítani tudja. Főleg az alom minőségére kell odafigyelnie, az élet első tíz napjában jelentkező tüdőpenész ugyanis többnyire a penészes alomanyag következménye. A nagy körbálás szalma általában penészes, ezért kislibák almozásához lehetőleg a szárazon összegyűjtött és tárolt, ömlesztett szalmát vagy kisbálás szalmát használjunk fel. Többéves, elszíneződött, tört, poros szalmával se almozzunk!
Sokszor az alom betelepítésekor - legalábbis látszólag - jó minőségű, de később a kis mennyiségben mindig jelenlévő spórák kicsíráznak, elszaporodnak. Néhány nap alatt már tömegesen kerülhet penészspóra a levegőbe (a penészes alom egy grammjában 15-20 millió spóra mutatható ki).
Amennyiben magas a nevelőistálló levegőjének páratartalma, az alom hamar átnedvesedik, nem beszélve arról, hogy az itatók környéke és a fal melletti alom mindig nedves. Ott, ahol a tüdőpenész tömegesen, járványszerűen jelentkezett, az alom nedvességtartalma általában harminc százalék fölötti volt. Gyakori hiba, hogy az árutermelő gazdák az élet első napjaiban megelőzésként valamilyen antibiotikumot adnak a kislibáknak.  A "kakasos por", ha kell, ha nem, szinte mindenütt kéznél van. Pedig vigyázni kell, mert az antibiotikumok elősegítik a penész elszaporodását. Házi kezelésként adhatunk az ellenálló képességet növelő összetett vitamint vagy probiotikumos készítményt (a probiotikumok olyan élő vagy elölt mikroorganizmusok, illetve azokból előállított készítmények, melyek a normál bélflóra egyensúlyát segítenek fenntartani vagy helyreállítani).
A betegség jelentkezésekor természetesen a penészes alomszalma vagy a penészes takarmány azonnali cseréje szükséges. Ügyeljünk a szellőztetésre is. Ha csak lehet, engedjük ki a szabadba az állatokat. A tüdőpenész gyakran szavatossági probléma, ugyanis az egy-két napos korban már jelentkező betegség a keltetés előtti vagy alatti tojásfertőzésre vezethető vissza. A harmadik-negyedik nap utáni megbetegedések okát már nem lehet biztosan meghatározni, származhat a keltetőgépből, a takarmányból vagy az alomanyagból. A betegség lezajlása után fontos az alapos takarítás és fertőtlenítés.