Virágfürdő háromszor

A kórokozó valamennyi csonthéjas gyümölcsfajt veszélyezteti, de leggyakrabban a meggyfákat, a kajszit és az őszibarackot fertőzi meg. A moníliafertőzés már kevéssel nulla fok feletti hőmérsékleten elkezdődhet, és felerősítheti a ködös, párás időjárás, mert felületi nedvességet ad a virágoknak. A monília elleni védekezésben döntő a helyes időpontban, szakszerűen végrehajtott lemosó permetezés. Rügypattanástól, réztartalmú készítménnyel, bő lével és áztatásszerűen kell elvégezni. Kétszer is sort keríthetünk rá, az időjárástól függően.
A védekezés döntő szakasza a virágzás ideje. Ekkor már a fertőző anyag nagy tömegben van jelen. A monília elleni védekezéshez az első permetezést a megelőzés céljával már fehér bimbós állapotban végezzük el. A második védekezés időpontját az előrejelzésre alapozva, fertőzésveszély esetén fővirágzásban kell végrehajtani, és szükség esetén sziromhullás esetén meg kell ismételni. A permetezések számát meghatározza a virágzás elhúzódása, az alkalmazott növényvédő szerek hatásának tartama, továbbá az ültetvény mikroklímája. Mélyebben fekvő részeken nagyobb a fertőzésveszély, itt fokozottan figyeljünk a védekezésre.
Virágzáskor a perzselésveszély miatt réztartalmú szereket már nem szabad használni, ebben az időszakban a szerves hatóanyagú készítmények alkalmazhatók. A permetezést bő lével végezzük, ne tartsunk attól, hogy virágzó fákat kell kezelnünk! Az ekkor használható gombaölő szerek hatóanyagai (például tebukonazol, penkonazol, kaptán, mankoceb) sem a virágokra, sem a méhekre nem károsak. A kontakt szerek monília elleni hatékonysága közepes, ugyanakkor egyéb levélbetegségek ellen is védelmet nyújtanak. E készítmények hátránya a rövidebb hatástartam, előnyük viszont, hogy olcsóbbak a felszívódó szereknél. A kontakt hatóanyagú készítményeket fertőzésveszély esetén sziromhullás után sikerrel használhatjuk. Hosszú hatástartamuk miatt a szisztemikus (felszívódó) típusú készítmények közül nagyon elterjedtek a triazolok és származékaik.
Az őszibarack moníliás betegsége nem a virágzáskor, hanem a gyümölcs érése előtti időszakban okozhat akár 20-30 százalékos veszteséget. Különösen a jégesővel érkező viharok okoznak erőteljes moníliás fertőzést. Mérséklésére az érésnek indult fajtáknál használjunk klórtalonil hatóanyagú készítményeket. Ezek kellően hatásosak, ugyanakkor hétnapos élelmezés-egészségügyi várakozási idejük folytán lehetővé teszik a permetezést a szüret előtti napokban is.