Élő kert

Az enyhe tél nem gyérítette a rovarvilágot, ezért máris tapasztalhatjuk rajai megjelenését. A növényeit csak permetezőgéppel védő ember sajnos minden olyan élőlényt el akar pusztítani, amelyik rárepül a levelekre, pedig csak egy százalékuk veszélyes. Ráadásul a sok permetezés miatt a kártevők nagy része ellenállóvá válik a vegyszerekre, kifejlődik bennük a szerközömbösség. A rovarölő szerek veszélyeztetik leginkább az embert is, ezért a biológiai védekezésre nagyobb súlyt kellene helyezni.
A kertészek bevetik a természetes ellenségeket: a katicabogarat és lárváit a levéltetvek ellen, a fémdarazsat, fürkészdarazsat a lisztecske ellen. A szemfüles fürkész többféle hernyóban élősködik. A poloskák hasznos ragadozói a növényeinket károsító hernyóknak, levéltetveknek és levélbolháknak. A fátyolkák különböző fajai a levéltetveket gyérítik, a ragadozó atkák pedig a termesztett növényeinkre veszélyes atkákat pusztítják el. A hasznos rovarok egy részét már mesterségesen tenyésztik és hozzák forgalomba. Az illatanyagok (feromonok) kezdetben a csapdába csalt hímek számából a permetezés kedvező időpontjának a meghatározásához adtak segítséget. Később a szexferomon csapdákkal az egyes fajokat gyéríteni is tudták, sőt a különféle illatanyagokkal a rovarok szaporodását nagymértékben gátolni lehet.
A szín- és illatanyagos csapdázás a növényevő rovarok gyérítését teszi lehetővé. A ragasztóanyaggal bevont lapra ráterelt rovarok sem tesznek már tovább kárt a növényeinkben. A természetes növényi anyagokból készült permetezőszereken kívül a levéltetvek és takácsatkák ellen eredményesen alkalmazható a 0,5 százalékos káliszappanoldattal végzett lemosó permetezés. Káliszappanból és denaturált szeszből (200-500 g kenőszappan meleg vízben feloldva, 300-500 ml denaturált szesz tíz liter vízzel hígítva egy evőkanál mésztej és egy evőkanál só hozzáadásával) hatékony permetezőszert kapunk.