Koronás védjegy a tojáson

Házunk tájaPintér Csilla2007. 04. 06. péntek2007. 04. 06.
Koronás védjegy a tojáson

Melyik élelmiszerből készíthető el száz forintnál olcsóbb, egészséges és tápláló étel? A tojásból, amelynek fogyasztásával előkelő helyen állunk a világon. Egy főre 297 darab jut évente, csak Mexikó meg Japán előz meg bennünket 374, illetve 363 darabbal. Válogatósak lettünk: húsz éve még megvettük a fehér héjút is, ma már csak a barnát keressük. Inkább csak festéshez keressük a fehéret, mert könnyebben boldogulunk vele. Sokféle tojás van a piacon: az uniós csatlakozás óta özönlik be hozzánk a gyakran bizonytalan eredetű áru, és ma már az éves forgalom egynegyede, 250-300 millió tojás származik külföldről. Vajon megéri-e ma tojást termelni, hogyha a termelői ára 13-14 forint körül mozog, miközben harminc forintot is elkérnek érte a boltokban?
Földi Péter, a Magyar Tojásszövetség titkára elmondta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal 120 millió forint bírságot szabott ki a szervezetre. Egyebek mellett azért marasztalták el, mert a jelentős importtal járó tojástúltermelés idején (2002 és 2006 dereka közt) tájékoztatták a termelőiket az elérhető árakról, és szorgalmazták a felesleg kivitelét, feldolgozását tojáspornak. Ezért az eljárás kezdete, 2005 decembere óta a szövetség nem ad semmiféle, piaccal összefüggő tájékoztatást a tagjainak. Amíg ezt megtették, nem volt baj a tojásárral, ma viszont szemrebbenés nélkül elkérnek érte harminc forintot is. Pedig, ha jól utánaszámolunk (áfa, csomagolási-szállítási költség, kereskedelmi árrés), húsz forintnál aligha lehetne drágábban adni. Kúszik felfelé a tojásár, a kiegyensúlyozott kereslet-kínálat miatt nem is lehet letörni a nagy tömegű importtal. A szakember szerint elengedhetetlen a minőség fokozottabb ellenőrzése, hiszen ma már bárki behozhat kétes eredetű árut is az országba, és addig forgalmazza, amíg le nem bukik vele. Mivel sokan felszámolták az állományt (két év alatt egymillióval fogyatkozott a piacra termelő tyúkállományunk az import következtében), ezután is számítani kell behozatalra. De miként tudhatjuk meg, hogy honnan származik a tojás és hogy friss­e? Ajánlatos figyelnünk a tojásra kötelezően rábélyegzett termelői azonosítási számot, annak is az országazonosító betűjelét, amely Magyarország esetében "HU". A csomagoláson szerepelnie kell: hol válogatták, csomagolták, meddig őrzi meg a minőségét. Amelyik kistermelő ötvennél kevesebb tyúkot tart, annak nem kell semmit pecsételnie a tojásra, ám az ilyent csak az árulhatja a piacon, aki megtermelte.
Szerencsére a Baromfi Terméktanács is segítségünkre volt abban, hogy könnyebben választhassunk a kínálatból. A közelmúltban bevezették az "Egészséges Tojás" védjegyet a magyar Szent Korona stilizált alakjának felhasználásával. A koronás védjegy a kiváló minőség garanciája is egyben, azok a termelők pecsételhetik rá a tojásra, akik vállalják, hogy a hatályos magyar, illetve uniós jogszabályokon túl a tyúkok tartására és takarmányozására, az állat- és humán-egészségügyre vonatkozó szigorú követelményrendszert is betartják.

Ezek is érdekelhetnek