Szivattyúval a prériről

Valéria három évvel ezelőtt, Texasból hozatott be kölyköket, akkor nem voltak nagyobbak egy jól megtermett szíriai aranyhörcsögnél. A fiatal, mókás kis állatok néhány napon belül olyannyira megszelídültek, hogy gondozójuk kezéből is elvették a táplálékot. Szépen fejlődtek. A vadonban ezek az állatok hároméves korukban válnak csak ivaréretté, péceli gazdájukat viszont már másodévesen megörvendeztették két szép kölyökkel. Ők lettek az első, Magyarországon született prérikutyák. Nyugat-Európában és Japánban éppúgy, mint az Egyesült Államokban, több évtizedes múltra tekint vissza a kizárólag növényevő rágcsálók tartása, tenyésztése.
Az észak-amerikai természetfilmek egyik elmaradhatatlan állata nevét szűkölő kutyaugatásra emlékeztető hangjáról és ebszerű farkáról kapta. Élőhelye Észak-Amerika végeláthatatlan pusztája, azaz a préri. Hajdanán széltében-hosszában benépesítette Amerika tájait, hatalmas kolóniái alakultak ki. A mezőgazdaság térnyerésével élőhelye egyre inkább összeszűkült, számuk ijesztő ütemben fogyatkozni kezdett. Pusztulásukat a vegyszerek megjelenése még jobban felgyorsította, és az 1950-es években a természetvédők már kihalásuktól tartottak. Számuk csökkenése ragadozóik, a csörgőkígyó, a feketelábú görény vagy a préribagoly megfogyatkozásával járt együtt.
A prérikutyák gyorsan szaporodó állatok, ezért miután teljes védelem alá helyezték őket, létszámuk  lendületesebben nőtt, mint ellenségeiké. Hamarosan elözönlötték élőhelyeiket, ami újabb kihívás elé állította a természetvédőket. Ekkor jött valakinek az a zseniális ötlete, hogy ne pusztítsák el őket, hanem hobbiállatként értékesítsék. Napjainkban számos farmernek komoly mellékjövedelem a fiatal állatok eladása. Úgy gyűjtik be őket, hogy óriási, traktorra szerelt vákuumszivattyúkkal kiszívják járataikból, s az időseket szabadon engedik, a szaporulatot pedig értékesítik. Így érkeztek Magyarországra Valéria kölykei is.
Hazánk éghajlatát hamar megszokják. Egy pár tartásához körülbelül másfél négyzetméternyi terület elegendő. Mivel rendkívül jól ásnak, legjobb, ha a kifutójuk alá rozsdamentes acélhálóból készítünk áthatolhatatlan akadályt számukra. Ha ezt nem tudjuk megoldani, s betonon tartjuk őket, akkor bőséges almozást igényelnek. Ilyenkor legjobb, ha egy bála szalmát is beteszünk nekik, melyben kedvükre alakíthatják járataikat, s ott is hozzák világra vak, csupasz kölykeiket. Takarmányozásuk is egyszerű, leginkább a házinyúléra emlékeztet: jó minőségű szénával, abrakkal és nyúltáppal etethetők.