Üzenjük

Szappanos Gézáné, Jászberény
A nyestek az utóbbi években kikerültek a védettség alól, tehát csapdázhatók, befoghatók. A nyest ragadozó állat, főleg madarakkal, madártojással, kisebb baromfikkal és gyümölcsökkel táplálkozik. Kertes házak bolygatatlan padlásain gyakran üt tanyát, földbe ásott lyukakban is megél. Úgy védekezhetünk ellene, hogy a rések lezárásával, illetve a tetőre nyúló ágak eltávolításával megakadályozzuk a bejutását az általa kedvelt padlásokra. Ahol már tanyát vert, ott nyár kezdetére a nőstény valószínűleg az öt-hét utódot is világra hozta, tehát népes családja van. Ilyenkor közvetlen védekezés a csapdázás. Egyetlen állat befogása elriasztja a többit. Ha azonban a nyest számára kedvező körülmények nem változnak, a következő évben egy másik nyestcsalád újra beköltözhet ugyanabba a padlástérbe. Braun Csaba kertészmérnök (telefonszáma: 06-20/946-0189), aki a nyestek életmódját - madarászok segítségével - hosszabb ideje tanulmányozza, vállalkozik a nyestek befogására. Abban is segítséget nyújt, miként lehet az e szapora ragadozók számára vonzó feltételeket megszüntetni, ezzel tartósan távol tartva a nyesteket.

Hajdú-Bihar megye jeligére
Olyan gyomirtó szer, amely célzottan a tormát irtaná, nincs. Legfeljebb totális gyomirtók vannak, amelyek minden növényt leperzselnek, de a torma gyökereit, amelyről a növény mindig újra kihajt, ezek a szerek sem szorítják vissza. A tormától - kitartó munkával - megszabadulhat: vagy a növény virágzás előtti rendszeres kaszálásával, vagy olyan gyökérnövény ültetésével, amely kiszorítja a termőhelyről. Előbbi esetben a folyton újra kihajtó növény feléli a gyökér tartalék tápanyagait, s ezzel magától visszaszorul. Az utóbbi esetben (például csicsóka, sűrű vetésű kukorica vagy tök ültetésével) a talaj víz-és tápanyagkészletéért folyó küzdelemben várhatóan a torma marad alul, az említett növények ugyanis erős gyökeret és a talajt árnyékoló - gyomfojtó hatású - lombot fejlesztenek, amely alatt minden más növény visszaszorul.

Kovács János, Tiszaföldvár
A galagonyák közül gyógynövényként csak a tövises, cserje vagy kisebb fa termetű, fehér, szimpla virágú egybibés és csergalagonya-fajokat és kereszteződéseiket (fekete galagonya, ötbibés galagonya) tartják nyilván. A színes és telt virágú, díszes, nagy bogyójú díszgalagonyák lehetnek gyógyhatásúak, de hatékonyságukat nem vizsgálták, ezért nem is javasolható, hogy drogjukat fogyassza!
Másik kérdésére: a galagonya esetében nem jellemző, hogy kezdetben növekszik, és csak később virágzik. Már az első évben virágzik, és később a növény vegetatív és generatív részei azonos mértékben gyarapodnak. Ha a virágzás elmarad, azt feltehetően a talaj túl magas víz- és tápanyagtartalma (főként nitrogéntelítettsége) okozhatja.