Bozsik gazda tollából

Itt a barackszezon, amikor a termelőknek figyelniük kell a déli országokra is. Méghozzá az Európai Unió kajszi- és őszibarack-nagyhatalmaira: Spanyolországra, Görögországra, Franciaországra és Olaszországra. Ezt állította Szabó József, a Fruitveb (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács) elnöke egy közelmúltban megrendezett szakmai tanácskozáson.
A kajszit és őszibarackot az idén jelentős fagykár sújtotta hazánkban, de el kell felejtenünk azt a korábbi hiedelmet, hogy emiatt az egekbe szöknek az átvételi árak, ugyanis az unióban termesztett áru mennyisége sokszorosa a hazainak, így nem mi határozzuk meg a nemzetközi árakat. Arról nem is szólva, hogy valódi világkereskedelemről beszélhetünk a két gyümölcs esetén, ami azt jelenti, hogy például a brazil kajszivelő versenytársa a magyar gazdák árujának, sőt a hazai léüzemeknek is. Kajsziból Franciaország mintegy 160 ezer, Olaszország 200 ezer tonnát termel. Ennek ellenére Olaszország vásárol külföldi barackot, akár magyart is.
A hazai őszibarack-termesztőknek még nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük. Görögország ugyanis 900 ezer, Spanyolország egymillió, Franciaország 400 ezer, Olaszország pedig 1,7 millió tonnát termeszt. A hazai termés az elmúlt hét év során csupán 29-69 ezer tonna között mozgott. Ezért Szabó József szerint a helyi piacok megőrzése lehet a cél, hiszen a hazai portéka íze felülmúlja bármelyik külföldiét. Viszont míg kajszival a német, a svájci és a skandináv piacon is meg tudunk jelenni, addig az őszibarackkal ez elképzelhetetlen. A négy európai őszibarack-termesztő államban nem kell számolni a fagykárral, míg a hazai termesztést ez alapvetően meghatározza. A klimatikus adottságok következtében a dél-európai országokban a hektáronkénti termésmennyiségek jelentősen felülmúlják a hazaiakat, így a "nagyhatalmak" olyan alacsony árakkal tudnak megjelenni a nemzetközi piacon, amelyek a magyar gazdáknak már eleve veszteségessé tennék a termesztést.
Lux Róbert, a Fruitveb gyümölcs főbizottságának elnöke felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy csatlakozzanak az agrártárca által meghirdetett kárenyhítési programhoz, mert aki ezt most elmulasztja, annak később már nem lesz rá módja, miközben az ideihez hasonló fagykárokra a jövőben is számítani kell. Az országos konferenciának a budapesti Corvinus Egyetem soroksári tangazdasága adott otthont. Pedryc Andrzej, a genetika és növénynemesítés tanszék vezetője bemutatta Közép-Európa legnagyobb kajszibarack fajtagyűjteményét, amelyben több mint kétszáz fajta és sok száz hibrid található. Már a Nemzeti fajtajegyzéken van közülük a Harmat, a Korai zamatos és a Szamarkandszkij rannij, amelyek a Germersdorfi cseresznyével egy időben érnek. Láthattuk az új hibrideket is, amelyek között fényes, sima héjúak is vannak (olyanok, mint a nektarin), az "54-es" jelzésű fajtajelölt pedig szép piros színével és kemény gyümölcshúsával hívta fel magára a figyelmet. Ebben az ültetvényben az érésidő a cseresznyeidénnyel kezdődik és az őszi fagyokig tart, tehát olyan új távlatot nyit a gazdáknak, amely korábban elképzelhetetlen volt. Kajszibarackból is megvalósul az álom, mint az őszibaracknál: tavasztól őszig folyamatosan lesz érett gyümölcs a piacon.
Bozsik József