Hízótáptól nő a nyúl

Ez derült ki Körösladányban, ahova a meghirdetett felvásárlási időpontra csupán két tenyésztő hozta el nyulait. Szabó Lajos kézikocsijának ládájában tizenhárom izgatott állat szorongott. A férfi hét éve egy anyával kezdte a nyúltartást, és munka mellett, hobbiként foglalkozik ezzel. Mivel szereti az állatokat, arra gondolt, ebből egészíti ki a fizetését. Akkoriban több ismerőse is tartott nyulat, általában háromszáz forintot fizettek kilójáért. Két hete 240 forintért vették át tőle. Most tíz anyát tart. Bár a nyúl abraktakarmányon is megél, ha a tenyésztő azt akarja, hogy jobban nőjön, hízótáppal kell etetnie. Csakhogy ennek mázsája hétezer forint. Szabó Lajos az abrakot táppal keveri össze, és lóherét vagy szénát is ad nekik. Nyulai egyébként kevert vérvonalúak: újzélandi fehérrel kezdte, majd jött hozzá belga óriás, magyar szürke és holland tarka.
A költségeket az is növeli, hogy a betegségek megelőzéséről is gondoskodni kell. Az állat legnagyobb ellensége a mixomatózis nevű fertőző betegség, ezt a szúnyogok terjesztik. Oltással lehet védekezni ellene. A vakcinát megvásárolja, és maga oltja be vele a nyulakat. Fialás után hat hétig tartja a nőstény alatt a kicsiket, utána ismét pároztatja az anyát, így az rá egy hónapra újra megfial. Évente átlagosan négyszer szaporodnak. A hízott nyulakat két és fél kilótól veszik át. A kicsik elválasztás után két hónap múlva érik el ezt a súlyt. A fiatalember persze nem csak tenyészti, sütve vagy pörköltnek egyaránt szeretik a családban.
Nagy Mihály, az orosházi Szirtek Kft. képviseletében vásárolja fel az állatokat. Azt mondja, a nyulakért elmennek Csongrád és Hajdú-Bihar megyébe is. Nem csak felvásárolnak, hanem szervezik is a termelést: elvégzik a mesterséges termékenyítést, tenyészállatot és takarmányt is adnak. A felvásárló szerint a termelői kedvet alapvetően a felvásárlási ár határozza meg. Bár az utóbbi években a mixomatózis-járvány miatt nagyban megcsappant a hazai állomány, meghatározó ok mégis az alacsony felvásárlási ár. Most 240 forintot tudnak fizetni a nyúl kilójáért. Ez nem fedezi az önköltségi árat sem, hiszen a tápnak hétezer forint mázsája, azaz hétszáz forint kilója. Egy kilogramm hús előállításához három kiló tápot kell feletetni, ami kétszáztíz forintba kerül, és a nyúltartásnak vannak egyéb költségei is. A mostani rendkívül alacsony ár elsősorban azzal magyarázható, hogy az országban három helyett csak két vágóhíd dolgozik. Mivel húsvétkor leégett a lajosmizsei vágóhíd, most csak Baján és Környén vágnak nyulakat. Értékesítésben az olasz piac a meghatározó. Karácsonykor és húsvétkor jó árat lehet elérni, háromszáz forintnál is többet fizetnek érte. A felvásárló bízik benne, hogy a jelenlegi 240 forint csak átmenti olcsóság. Remélhetőleg másfél-két hónap múlva Lajosmizsén újra elkezdik a vágást, és akkor megint többet tudnak fizetni. Mostanában olyan termelővel nem is találkozik, aki ebből akar megélni. Néhányan hobbiszinten foglalkoznak még vele.