Mézkirálynő édes terve

A mézpiac nem mondható jónak, ráadásul hamisítási botrány árnyéka vetül a szakmára. Mégis jöttek, beszélgettek – és láttak. Legfőképp az új mézkirálynőt, hiszen régi rituálé már Jászberényben a magyar méz fogyasztását népszerűsítő koronás fő megválasztása.
Kétségtelenül a délutáni eredményhirdetés a nap legtöbb látogatót vonzó programja, de főként a gyermekek csodálták meg a „méhszakállú” jász méhészembert, a jászfelsőszentgyörgyi Tóth Endrét. A szakmai rendezvények mellett a Méhészet szaklap főszerkesztője – e sorok írója – mutatta be a Méhészkedés a Jászságban című könyvet, melyet a Jász Múzeum igazgatója, Bathó Edit néprajzkutató írt. A nagy méhészforgatagban természetesen mézet, viaszt, méhészeti eszközöket és más csecsebecséket is árultak, Molnár Margit szobrászművész pedig méhviasz figurákból rendezett tárlatot.
Ebben az évben megtörtént a ritka eset: a közönség és a bírálóbizottság egyaránt a Nyíradonyból érkezett Szulyák Erzsébetet találta legalkalmasabbnak a mézkirálynői címre. A koronázási szertartást nagy műgonddal végezte Gedei József, Jászberény polgármestere. Az első udvarhölgy, Bezzegh Emese Lövőpetriből, a második udvarhölgy, Bukics Orsolya pedig Zalaegerszegről érkezett. Szulyák Erzsébet méhészcsalád sarja, s remélhetően jövőre szerez diplomát a Miskolci Egyetemen szociológia–kulturális antropológia szakon. A mézfogyasztás népszerűsítését már gyermekkorban célszerű elkezdeni, s vissza kellene hozni a magyar étkezési kultúrába a hajdan volt, ám mára elfeledett mézes recepteket is – nyilatkozta lapunknak az alábbi képen bemutatott hölgy.