Bizalmunk a mézben

A méz tehát bizalmi termék. Egyre többen próbálkoznak üvegesen eladni. Nemcsak háztól, hanem piacokon, más sokadalmakon árusítva vagy kisebb üzletek által forgalmazva. Csaknem dupláját kapják az üvegbe töltött áruért, mintha nagy tételben értékesítenék. Akik „nagyban űzik” a házilagos feldolgozást és eladást, azoknak bizony rendelkezniük kell az érvényben lévő szabályoknak megfelelő mini töltőüzemmel is. A hordókban, kannákban tárolt mézet legelébb is célszerű kíméletesen felmelegíteni. Ezután szűrik a terméket, majd néhány napos pihentetés után üvegezik. Aki ad magára, az ízléses, saját logóval ellátott címkét is ragaszt reá. Nincs messze már az idő, amikor az igényes termelők, feldolgozók az üveget és a tetejét összekötő zárszalaggal is bizonyíthatják: az általuk kínált méz valóban a természet ajándéka. Miután a méhészek piaci helyzetét lényegesen javító országos összefogási kezdeményezés kudarcot vallott, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) a hazai és külföldi példák nyomán most kicsiben segít tagjainak.
A méhsejteket mintázó alapon húzódó nemzetiszínű sávot MAGYAR MÉZ felirat szakítja meg. Az egyesület a Magyar Szabadalmi Hivatalnál szeretné a zárszalagot tanúsító védjeggyé nyilváníttatni. Ez lényeges, hiszen a zárszalag használatára a rendszeres minőségi ellenőrzések során méltatlannak bizonyulók a Polgári törvénykönyv alapján felelősségre vonhatók. A védjegy tulajdonosával szerződött és a rendszeres ellenőrzést vállaló méhészeknek a zárszalag minőségtanúsító jelzés lesz. A Méhészet szaklap decemberi számában jelenik meg az érdekeltek számára a bővebb tájékoztatás és a szerződésminta. Egy zárszalag hat forintba kerül, de minthogy egy íven 26 zárszalag van, az OMME csak ennyivel osztható rendeléseket fogad el. Az egyesület egyébként a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet tekintette mintául. Mindez aligha érdekli a mézcsurgatásban nagy jártasságra szert tett háziméz-szállítómat. Akik az évi pár száz kiló kitűnő mézéért hozzá járnak, azok számára a zárszalagot ő maga testesíti meg.