Sírok virágok között

Napjainkban egyre többen tartják fontosnak, hogy a temető is szépen gondozott virágoskert vagy park legyen. Aki már járt Ausztriában vagy Németországban sírkertben, az láthatja, le vagyunk maradva ezen a téren is. Nálunk sokan csak halottak napján mennek ki a temetőbe, a sírokat felveri a gaz. Jobb esetben valamilyen burjánzó örökzölddel futtatják be őket, amit elfelejtenek néha-néha megnyírni. De szerencsére egyre több helyen fordítanak nagyobb gondot a sírok gondozására, s a jó példának akadnak követői.

Házunk tájaPethes József2007. 11. 02. péntek2007. 11. 02.
Sírok virágok között

A sírokat már több mint négyezer éve szokás virágokkal díszíteni. Krisztus előtt 2600–2100 között Mezopotámiában rózsákkal és örökzöld cserjékkel borították be a temetkezési helyeket. Az ókori egyiptomiak húszféle halottkísérő növényt ismertek, a lótuszon kívül a tamariska, a szarkaláb, a mákvirág, a búzavirág, a sáfrány, a rezeda szirmait, virágait fonták füzérekbe. A virágszerető régi görögök a koszorúk használatát a kis-ázsiai népektől vették át: a legrégebbi koszorúnövények, a rózsa, mirtusz, a szőlő és a borostyán nyugat-ázsiai eredetűek. A sírra mirtuszkoszorúkat és liliomot szórtak. Az ókori rómaiak cipruskoszorúkat helyeztek a halottas házak bejáratára, a gyászmenetben pedig cipruságakat tartottak kezükben. Kedvelt halotti viráguk volt a rózsa is, a gazdagok végrendeletükben kötötték ki, hogy sírjukra rózsát ültessenek. Ekkor már ismerték a téli koszorút, szalmavirágot és faragott művirágot is illesztettek bele.
A középkor embere nem tartotta fontosnak a virágtermesztést, teljesen névtelenül és dísztelenül temetkezett. A XVII–XVIII. század Európájában a rozmaring volt a legfőbb halotti virág, a sírokra bukszust (puszpángot) ültettek. A magyar nyelvben a XV. században jelenik meg először a koszorú szó. Ebben a korban nagyon egyszerűen készítették a koszorúkat: fűzfavesszőt hajlítottak, majd befonták valamilyen zöld lombbal, és rózsával, télen pedig majoránnával díszítették.
Azóta sokat változott a világ, s ma a díszkertészetek külön sírkertbe való növényekkel rukkolnak elő. Erre a célra leginkább azok alkalmasak, amelyek sokáig díszítenek és viszonylag kevés gondozást, öntözést, téli védelmet igényelnek. Az örökzöldek az élet örökkévalóságának szimbólumai, ezek közül sok fajt ajánlanak temetőkertekbe. Egyre több helyen látni oszlopos növekedésű tuját, tiszafát, borókát, a lombhullatók közül pedig a szomorúfűz, sőt a mogyoró is népszerű. A nem kőlappal fedett sírokra lehet telepíteni például kövirózsát, varjúhájat, kövérkét, borókát vagy törpefenyőt. Tartósan és szépen díszíti a sírt a borostyán, a gondosan nyírt puszpángsövény vagy a talajtakaró rózsabokor is. Hosszú évekig kitart és szépen díszíti az árnyékos helyeket az árnyékliliom és a bőrlevél is. Aki pedig hétvégeken ki tud járni a temetőbe, ültethet muskátlit, árvácskát, petúniát és minden egynyári növényt. Csak az a lényeg, hogy rendszeresen öntözze, gondozza a növényeket.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek