Üzenjük

Mány Jánosné, Budapest
Olvasónk tapasztalatát, amely szerint az utóbbi időben minden hús sütve-főve vagy pácolva egyaránt kemény marad, szerencsére eddig nem tapasztaltuk. Ilyesmi általában az öreg állatok húsával szokott előfordulni, de az hosszú ideig tartó párolással mérsékelhető. Erre a célra szeretnénk olvasóink figyelmébe ajánlani a hagyományos „főzőládát”, amely energiatakarékos, környezetbarát, az ételek nem főnek szét és nem égnek meg benne, hanem lassan párolódnak, így az ízek jól összeérnek. A főzőláda lehet egy nagyobb kosár, doboz vagy akár egy öblös szék, amelyet párnákkal kibélelünk. Miután a nehezen puhuló ételeket jól fölforraltuk, a főzőládában a befőzéshez hasonlóan „dunsztoljuk”. Ha első dunsztolásra nem puhult meg eléggé az étel, akkor újraforralás után még egy, esetleg két dunsztolással már szinte mindig kiváló, omlós lesz. Legjobban használhatók ilyen célra a mázas cserépedények, nem ajánlhatók a máz nélküli fémedények, amelyeknek anyagát az ételek savai oldhatják.

Tóth András, drótposta
A fák gyökerei általában a koronával azonos módon terjeszkednek, csak a talajszint alatt. Emiatt az épületek közelébe ültetett fák veszélyt jelentenek a ház alapjára: a korona a ház fölé nyúlva szabadon terjeszkedhet, s ennek megfelelően a gyökér is erőteljesebben növekszik. A másik veszély, ha a házak körül nem oldották meg megfelelően a vízelvezetést, és a gyökerek a – például az ereszcsatornából összegyűlő – víz irányába nőnek. Legsúlyosabb a helyzet, ha az épület alá is befolyik a víz: az arrafelé növő gyökerek már a ház biztonságát is veszélyeztethetik. Mindezek megelőzésére a fákat az épülettől legalább két méter távolságra kellene ültetni. Ahol ez megoldhatatlan, ott különös gonddal kell az épülettől a vizet elvezetni, s ezzel a gyökereket más irányba terelni.
A fák telepítése előtt emellett tanácsos figyelembe venni az adott fajták növekedési erélyét is! A fák kifejlett magasságának ugyanis legalább a fele lenne az építménytől mért kedvező biztonsági távolság.

Karcagi Dénes, Veresegyház
Mind a ribiszke, mind a köszméte természetes növekedése szerint bokor és nem fa. Ennek következtében – különösen a ribiszkénél – jobb terméshozam várható a bokrokon, mint a magas törzsű oltványokon. Mindkettő a talajban lévő cserjetörzsből újul meg, ami magas törzsű fácskáknál megszűnik. Utóbbi esetben a termőgallyak hamar elöregszenek, ezért a bokrok közel dupla élettartamúak, mint a fák. Köszméténél a törzses fácskáknak is jó a hozama, és a gyümölcsök szedése, valamint a növényvédelem is könnyebb, mint a bokrok esetében. A törzses köszmétefácskák előnye még, hogy a hidegre érzékeny termőrügyek a tavaszi fagyoktól kevésbé károsodnak.