Mérget veszünk rá

A növényvédő szereket - veszélyességük alapján - három forgalmi kategóriába sorolják. Az elsőbe a nagyon mérgező minősítésű szerek tartoznak (amelyek súlyos egészségkárosodást, genetikai torzulást, rákot okozhatnak - hogy tovább ne is soroljuk), nagyon is érthető tehát, hogy ezeket csak felsőfokú növényvédelmi képesítés birtokában vásárolhatja, illetve használhatja bárki is. A második forgalmi kategóriába a mérgező hatású szereket sorolják (amelyek „csak" súlyos szem- és tüdőkárosodást, allergiát válthatnak ki, és az anyatejbe jutva károsíthatják még a csecsemőt is), ezeket középfokú növényvédelmi képesítés birtokában lehet használni. A harmadik kategóriába a legföljebb ártalmas veszélyességi osztályba sorolt szerek tartoznak, amelyek képesítés nélkül használhatók a házikertben.
Minden tény, adat fontos, ami a növényvédő szer jellemzésében, használati utasításában szerepel. Így például a toxicitás, azaz a mérgező hatás kiterjedése. A rovarölő szerek többsége a méhekre kifejezetten veszélyes (ebből következően virágzásban tilos velük permetezni), a vízi szervezetekre pedig mérsékelt veszélyt jelent. Sok készítmény tűz- és robbanásveszélyes is, ezért (is) fontos jól elkülönített helyen és gyermekektől elzárva tartani. A munkaegészségügyi várakozási idő betartása kulcsfontosságú: azt a napokban mért időtartamot jelenti, amelynek eltelte után védőfölszerelés nélkül végezhető munka a kezelt területen. Legalább ilyen fontos az élelmezés-egészségügyi várakozási idő (olykor é. v. i. rövidítéssel szerepel) figyelembevétele is, ami pedig azt a napokban mért időtartamot jelöli, amelynek az utolsó növényvédelmi beavatkozás és a szüret között el kell telnie. Ez az idő néhánytól akár 28-30 napig is terjedhet attól függően, hogy milyen kultúrában használják a készítményt (ami szintén ott kell, hogy szerepeljen a címkén).
A növényvédő szer lehet kontakt hatású, azaz közvetlenül ható; ott marad a növény felületén, nem szívódik a szövetekbe, így azt a nyavalyát pusztítja, amire rákerül. (A kén- és réztartalmú gombaölő szerek, illetve a rézpótlók tartoznak ide.) A készítmények másik csoportja szisztemikus (felszívódó), ami azt jelenti, hogy a bennük lévő (mérgező) hatóanyag a növény szöveteiben továbbterjed, így olyan részeket is megvédhetünk velük, amelyek a permetezést követően alakulnak ki. Az időjárásnak (esőnek, napfénynek) ellenállnak, elsősorban megelőző védekezésre javasoltak. (Rovar- és gombaölő szer egyaránt lehet ilyen.) Egyes készítmények e kettőt egyesítik, azaz szisztemikus és kontakt hatást egyaránt kifejtenek.
Mindezeken túl fontos a használati utasításban előírt védőfölszerelés rendszeres alkalmazása is. És hogy a növényvédelmi munka mennyire önveszélyes lehet, álljon itt egy megszívlelendő figyelmeztetés. Évekkel ezelőtt szakmai bemutató zajlott a Bács-Kiskun megyei kertbarátok egyikénél, egy mintaszerű almáskertben. A hozzászólók nem győzték dicsérni a kert gazdáját, s csak távozóban tűnt föl nekik a tábla a kerítésen: ELADÓ. Kérdezték: miért? Mert súlyos májkárosodás alakult ki nálam - válaszolta a gazda. Nem akart hát többet permetezni, csak élni még egy keveset.