Óvatosan a málnásban

Az a régi, hagyományos fajta valóban igénytelen volt, különösebb gondozás nélkül is termett, és ha számára megfelelő talajon díszlett, akkor csak várni kellett a nyarat. Ma már többfajta közül választhatunk, ám ezekre jobban oda kell figyelnünk: ápolni kell őket ahhoz, hogy bőséges és szép termést adjanak.
Nagyon kedvelt például a nagymarosi fajta: nem terem olyan rengeteget, de gyümölcse finom, illatos, és igazi békebeli málnaszörp készíthető belőle. Divat a gurulós málna. Hatalmas bogyóival kecsegtet az angol származású Malling Promise, igaz, nem annyira zamatos. A Lloyd George fajta pedig azoknak ajánlott, akik nemcsak júniusban, júliusban szeretnének frissen szedett málnát enni, hanem ősszel is.
A málna megszaporodott gondozási munkái közt ma is legnagyobb a letermett, száraz vesszők kivágása. Ez ősszel vagy kora tavasszal történik. Ilyenkor lehet a sorok hiányait pótolni. Nem kell mást tenni, csak a sarjakat ásóval kiemelni a földből, majd a hiányzó tövek helyére ültetni. Ahol viszont szükséges, ritkítani kell a vesszőket, s ezáltal növelhető a hozam. Permetezéskor és szedéskor ugyanis nem igazán szerencsés, ha 30-40 centiméternél szélesebb a málnasövény. A korszerű fajták nagyon meghálálják a trágyázást, az öntözést és a gyomtalanítást, ugyanis a növény vékony gyökérzete a talaj felszínéhez közel helyezkedik el. Emiatt a kijuttatott és lazán bemunkált műtrágyát hamar hasznosítja. Sekély gyökérzete miatt van szüksége öntözésre is, ha a talaj felső rétege gyakran kiszárad. És kapálni is csak óvatosan, nem mélyen szabad, hogy a gyökereket meg ne sértsük.