Üzenjük

Dőry Barnabás, Vác. A vályogépítészet olcsó, környezetbarát, energiatakarékos módszer, az ismert technológiák segítségével akár többszintes, hatalmas paloták is építhetők vályogból. Méghozzá nagy formagazdagságban, hiszen a képlékeny alapanyag merész elképzelések megvalósítását is lehetővé teszi. Vályogépítéshez az agyagtalajok a legkedvezőbbek, de a megfelelő adalékanyagok felhasználásával – a homoktalajok kivételével – a legtöbb talaj alkalmas rá. A vályog összetételére – helyi föld felhasználása esetén – ajánlott a megfelelő építésbiztonsági vizsgálatokat elvégeztetni. A vályogépítkezés időigényes folyamat, és nagy szakértelmet kíván. Az épület nedvesedése szigetelt betonnal vagy téglaalappal megelőzhető. A falak építésénél azonban néhány téglasor felrakása után száradási időt kell hagyni, így lassabban lehet haladni, mint tégla vagy beton esetén. Ha a vályogtéglák tömörek, akkor a két fal közé hőszigetelésként szalmát vagy nádat tesznek. Hazai szabadalom a soklyukú, önmagában hőszigetelő, üreges vályogtégla-készítő gép, amelyből automata és félautomata változat is létezik. A gép elkészítéséhez a feltaláló, Farkas Gusztáv gépészmérnök (telefon: 06­52/322-410) szívesen ad segítséget. Ugyanezzel a géppel helyi földből, a talaj előzetes bevizsgáltatása után, az üreges vályogtéglák előállítását vállalja Hajdú József mezőkövesdi vállalkozó (telefon: 06­49/414-327). Galgahévízi préselt vályog néven tömör téglák készen is kaphatók, illetve a présgép bérletével helyben is előállíthatók. Bővebb tájékoztatást ad a Galgahévízi Ökológiai Kft.-től Matejka László (telefon 06-70/453-6469).

Aggódó olvasó jeligére. Mióta rovatunkban közzétettük, hogy a tuják tujontartalma az egészségre ártalmas lehet, számtalan – érdekes kérdéseket felvető – levelet kaptunk. El kell mondanunk, hogy tujont mindegyik tujafajta tartalmaz, de hogy fajtánként milyen mennyiségben, arra – ismereteink szerint – nincsenek vizsgálatok. A káros illatanyag szűrésére az örökzöld és lombhullató fajták vegyes ültetése ajánlott, mert a lombhullató fák a lombjukkal megszűrt mérget és más szennyező anyagot lombhulláskor ledobják, s kihajtáskor újabb, nagy szűrőképességű lombfelületet nevelnek. A fenyőfélék többségének (borókafélék, jegenyefenyők, luc-, erdei- és feketefenyő, ciprusok, cédrusok, tiszafa) kifejezetten gyógyító – antibiotikus, légutakat tisztító – hatású az illóolaja, nem véletlenül telepítették régen fenyves erdőkbe a tüdőszanatóriumokat. A fenyők többsége a párás, hegyvidéki klímát kedveli, de száraz termőhelyek kivételével máshol is szépen fejlődik. A száraz homokot főként a közönséges borókák kedvelik, de a fekete- és az ezüstfenyő is tűri. Fagytól védett helyeken a ciprusok és a cédrusok is szépen fejlődnek.