Üzenjük

Bakó Gáborné, Kiskunhalas. A küldött képen a muskotályzsálya látható, amely két-három évig élő gyógy-, fűszer- és dísznövény. A magvetés évében a növény többnyire csak mélyre hatoló, erős karógyökerét és hatalmas tőleveleit fejleszti ki, a következő évben hozza az 1-1,5 méter magas szárakon a 40-60 cm hosszú virágzatát. Kora tavaszi vetésnél előfordul, hogy már első évben virágzik néhány tő – ezeket érdemes megjelölni, mert a róluk szedett magokból többnyire korai virágzású növények fejlődnek. A muskotályzsálya szárazságtűrő, meleg- és fényigényes, jó mézelő, mutatós dísznövény. Száraz, meleg időben a virágok nagyobbak, illatosabbak, párás időben inkább a levelek erősödnek. A növény gyógyászati értékét a teljes nyílásban lévő virágokból nyerhető, nyugtató és fertőtlenítő hatású illóolaja adja. Az illóolajat vízgőz-desztillációval nyerik ki a frissen szedett virágokból. A virágok forrázatával nyugtató, fertőtlenítő hatású gyógyfürdő készíthető, a hatóanyagok bőrön keresztül felszívódva is kiváltják kedvező hatásukat. A boroknak a muskotályzsálya virágai muskotályos ízt adnak – innen a növény neve. A két-három éves, elöregedő növények magjukat szétrepítve önmagukat elvetik, miközben az idős növények felkopaszodnak, majd elpusztulnak. A magoncok gyenge talajokban, kőrepedésekben is megtelepednek, erős karógyökerükkel repesztik, morzsalékosítják, nagy leveleikkel árnyékolják a talajt, virágai vonzzák a hasznos rovarokat és a beporzó méheket. A biokertek értékes növénye, komolyabb kártevője vagy kórokozója nem ismert.

Lovassy Gusztáv, Zsámbék. A paradicsom meleg- és fénykedvelő növény, de az égető napsütés károsítja, sokkhatást válthat ki a belőle, ennek következtében betegségekre fogékonyabbá válhat. Ez is magyarázhatja, hogy a paradicsomvész – amely hűvös, párás időszakokban fertőz, jól átszellőző területen, a gyorsan felszáradó lombfelületen a kórokozó kevésbé életképes – a tűző napnak kitett paradicsomtöveket mégis jobban károsította, mint a szűrt árnyékban lévőket. Miután a sokkhatást kiváltó, átmenet nélküli időjárási változások a növények ellenálló képességét károsítják, a legjobb védekezés, ha minden területen erősítjük a szélsőséges hatások kiegyenlítődését segítő rendszereket. A természetben ilyen kiegyenlítő rendszerek: az erdők, nádasok, szabad vízfelületek, a talaj humusztartalma, a levegő páratartalma és az erősebb (fás)növényzet párásító és árnyékoló hatása.  Kedvező a talaj vastag mulcstakarása.