Üzenjük

Juhász János, Adács. Az olvasónk által keresett Delbard Jubilee, társnéven Delgollume almafajta nálunk még kísérleti termesztésben van, ismereteink szerint kereskedelmi forgalomba még nem került. A fajta kedvező tulajdonságairól lapunkban megjelent cikkében Bozsik József megemlítette, hogy véleményét a Franciaországban megtermelt gyümölcs alapján közölte, az ottani tapasztalatai szerint lehet ígéretes az új fajta a hazai termesztésben is. A kísérleti termesztés tapasztalatai alapján csak később dönthető el, hogy a mi természeti adottságaink mellett is érdemes-e foglalkozni vele, és milyen mértékben. Miután a kísérleti termesztésben vizsgálják az új fajták termőképessége és a termés minősége mellett a fajta alkalmazkodóképességét, betegség-ellenállóságát, stressztűrését, környezeti igényeit is, ezekből az adatokból már pontosabb képet kaphatunk a fajta hazai termesztésben várható eredményeiről.

Balogh István, Tiszavasvári. Az alma, a körte, a birs, valamint a dió, de melegebb helyeken a kajszi férgességét is az almamoly okozza, amely az utóbbi években nagyon felszaporodott. A kártevő első nemzedéke április végén, május elején, a második pedig nyár közepén jelenik meg. Az első nemzedék megtermékenyített nőstényei petéiket a levelekre és a terméskezdeményekre rakják, a – nagyobb kárt okozó – nyári nemzedék a petéket közvetlenül a legnagyobb gyümölcsökre rakja, ahonnan a kikelő hernyók berágják magukat a termés belsejébe. A lárvák fejlődésük végén elhagyják a gyümölcsöket, és a fák kéregrepedéseiben áttelelnek. A kártevők a lehullott gyümölcsökből is visszamásznak a törzsre, így elsődleges védekezés a férges gyümölcsök összegyűjtése és megsemmisítése, a fák mély nyugalmi állapotában a fatörzs fertőtlenítő meszelése, a tél végi törzstisztogatási munkák, valamint a rovarölő szeres lemosópermetezés elvégzése. Ahol nagyon elszaporodott az almamoly, ott tavasszal gazdaboltokból érdemes beszerezni a rajzás jelzésére, valamint a kártevők befogására szolgáló ragacsos almamolycsapdákat, amelyek – a károsított fákra kiakasztva – jelentős mértékben ritkítják a számukat. Május végétől szüretig a fák törzsére feltett hullámpapír övek szintén csapdázzák a törzsre visszamászó kártevőket. Az öveket kéthetente ajánlott cserélni, a régieket pedig – a csapdázott kártevővel együtt – megsemmisíteni. Miután az almamoly az almás termésűek mellett a diót is károsítja, az öveket minden veszélyeztetett fa törzsére ajánlott kitenni. A kártevő természetes ellenségeinek felszaporodását – a károsítás környezetbarát visszaszorítását – segíti, ha a leváltott hullámpapír öveket összecsavarva egy vödörbe tesszük, amelynek tetejére 1 cm-nél nem nagyobb lyukbőségű hálót rögzítünk – innen az almamoly nem tud kirepülni, de a nálánál kisebb természetes ellenségei igen.