Egyezkednek Ukrajnával

– Támogatni kell a szárazföldi szállítást, hogy az ukrán gabona eljusson a tengeri kikötőkbe, majd a hagyományos piacára, Afrikába. Arra is figyelmeztettük a bizottságot, ha az ukrán gabona nem érkezik oda, a helyét átveheti az orosz – emlékeztetett Nagy István agrárminiszter. Egyúttal támogatta Ja­nusz Wojciechowski uniós agrár­biztos javaslatát, amely lényegében megegyezik a korábbi magyar ajánlattal, hogy az EU nyújtson pénzügyi dotációt az ukrán gabona tranzitjához.

Ez érdemben tonnánként akár 20-30 euróval is olcsóbbá teheti az uniós tengeri kikötőkbe elszállított ukrán gabonát, napraforgót és repcét. Onnan pedig akár 20 millió tonna termés képes versenyképes áron Európán kívüli piacokon megjelenni. A legnagyobb problémát is megoldja: nem az uniós – például a kelet-közép-európai – országok magtáraiban jelenik meg, vagy éppen e térség hagyományos európai piacait foglalja le, lenyomva egyben az ottani árakat.

Ugyanis május óta hiába nem érkezik szabadon ukrán termény a keleti tagországokba, itthon az árak nem indultak növekedésnek. Alig megy az export, az is csak nyomott áron. A raktárakban most is sok ukrán kukorica van, amelynek csak egy része az, ami a tavalyi aszály miatt kialakult hiányt pótolta Magyarországon.

Az elmúlt időszak sűrű diplomáciai egyeztetésekkel telt. Miután az EU úgy döntött, hogy szeptember 15. után nem tiltja a fent említett öt tagországába sem az ukrán agrártermékekre kiterjesztett importstopot, azt a magyar, a lengyel és a szlovák kormány saját hatáskörben hosszabbította meg. (A bolgárok nem léptek, Románia pedig egyeztetésekbe kezdett Kijevvel.) Az uniós tagországok és Ukrajna élesen elítélte a három állam lépését, Kijev a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) is bepanaszolta az eljárást, és válasz-büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba.

Szinte minden napra több egyeztetés is jutott, melyek a vállaltan az uniós joggal ellentétesen meghozott lengyel, magyar és szlovák intézkedések feloldását, illetve az ukrán agrártermékek szabad kereskedelmének valamilyen korlátozását érintették. Lapzártánkig nem sikerült minden fél számára elfogadható egyezségre jutni, de van remény, mivel Kijev még a nagyon kiéleződött lengyel–ukrán viszony ellenére is megkezdte a kétoldalú tárgyalást Varsóval. Közben a szlovákok is kiegyeztek az ukránokkal, Románia pedig azt várja, hogy mennyire lesznek valóban hatékonyak az agrárimportra beígért ukrán önkorlátozások.

A megoldás egyébként tényleg az lenne, hogy az ukrán termékek szigorúan szabályozott módon haladjanak át az uniós tagországokon, uniós támogatással kell olcsóbbá tenni ezeket a fuvarokat, s eljuttatni azokat akár az északi-tengeri, akár az adriai kikötők felé, ahonnan továbbmehetnek hagyományos piacaikra, például Afrikába vagy az Arab-félszigetre.

Feltételes engedmények

Románia és Szlovákia egyezkedett Ukrajnával. Ennek lényege, hogy olyan gabonakereskedelmi rendszer létrehozásában állapodtak meg, amelynek alapja az engedélyek kiadása és ellenőrzése. Amíg ez a rendszer nem áll fel és nem megy át teljes ellenőrzésen, a négy árucikk – kukorica, búza, napraforgó, repce – behozatalára vonatkozó tilalom érvényben marad. Ugyanakkor Ukrajna beleegyezett abba, hogy visszavonja a WTO-nál tett panaszt. Bulgária is engedett, habár a gazdák több napig demonstráltak és utakat zártak le.

Lengyelország is kész tárgyalni Kijevvel a gabonaexportról, várja az ukrán gabonával összefüggő probléma megoldását – jelezte Robert Telus lengyel mezőgazdasági miniszter. Olyan megoldást kell találni, amely megvédi a lengyel piacot és a gazdákat, segítené Ukrajnát. Felmerült, hogy az ukrán termékekre vonatkozó tilalmi lista legyen rugalmas, módosítható, tegye lehetővé például egyes termékek importját oda, ahol erre igény van.