Lesz elég kenyérnek való

Tavaly vetődött fel először, hogy a környezet- és klímaváltozás miatt változtatni kellene az országban évtizedek óta szinte mozdulatlan vetésszerkezeten. Ami magyarul azt jelenti, hogy a rendkívüli károkat okozó aszály miatt ráfizetéses és rizikós kukorica helyett valami biztonságosabb növényt kellene termeszteni. A kukoricánál idén tavasszal aztán tényleg változott a helyzet: a korábban egymillió hektárnál nagyobb terület bő kétszázezer hektárral csökkent.

Most ősszel hasonló kérdés merült fel a búzánál, illetve az őszi árpánál. Nem igazából a klímaváltozás, hanem az orosz–ukrán háború miatt egy csapásra megváltozott európai gabonapiac okán. Az idén a tavalyihoz képest csak fele annyi pénzt kap a gazdálkodó a gabo­náért. A legtöbb helyen egy fillér jövedelmet nem hozott a búza, az árpa, a kukorica. Vagyis ezek az indokok, illetve a gazdálkodói döntések alapjaiban meghatározhatják a magyar családok életét is.

A negatív hatások miatt a legtöbb elemző úgy vélte, hogy az idén ősszel a gazdák jóval kevesebb területen fognak kalászost vetni. Ez részben teljesült is: árpából sokkal kisebb a vetésterület, ugyanakkor a búzától nem váltak meg termelőink.­ Részben kötött a kezük: a vetésforgóból nem lehet egyik napról a másikra kihagyni a fő növényeket, márpedig a búza ilyen. A repce is ugyan kisebb, de még mindig jelentős területet foglal el, holott a termesztése nagyon megnehezült.

Végül is ebben az esztendőben a megközelítően egymillió hektáros búzaterület nagyjából 7-8 százalékkal csökkenhet a bejelentett tervek szerint. Vagyis normális évet feltételezve jövő nyáron megint 5 millió tonna körüli összes termés jöhet össze, ami a hazai igényeken felül ismét 2-3 millió tonnás exportárualapot jelent.