Tele a hűtő kakassal

A kakasok éppen tollváltási idejük közepén jártak, így nagyon sok volt a tok. Az állomány bő fele ráadásul kendermagos, így a tokok háza a bőr alatt feketés színanyaggal telítődött. Nem éppen gusztusos látvány, arról nem is beszélve, hogy a tokos baromfi kétszer annyi munkát ad. Megvártuk hát a no­vembert, ekkor már szépen lehetett őket pucolni.

A fél család összegyűlt, hatan estünk neki tizenhárom kakas, két liba és egy lesántult némakacsa­gácsér tisztításának. Így nem igazán lélekölő a tollazás, fejenként annyi állat jutott, hogy a végére éppen csak eluntuk a munkát. A li­­bák „hozták a formájukat”, szépen kiteltek, hájasak, ahol kellett: kisütve lett vagy két liter nagyon finom zsírunk és két marék töpörtyűnk. Pucolva is megvoltak egyenként négykilósak. Aztán jött a gácsér, majd a kakasok.

Az őshonos kendermagos és fehér tyúkfélétől az ember nem várhat nagy súlyt, és valóban: tisztítva a kakasok jó másfél kilósak lettek. Viszont gyönyörű sárgák, érett a húsuk, nagy a tarajuk, hosszú izmolt a combjuk, csak mellben „szűkek”. De sebaj, 13 darab együtt már sok leveshez és pörkölthöz ad alapanyagot.

Nagy kérdés persze, hogy megérte-e nevelni? A bolti bontott csirke kilója ma 1500-1700 forint. A mi jószágaink biztosan benne vannak vagy 2500-3000 forintba, de a fő kérdés: hol lehetne ennyiért igazi, 4-5 hónapig nevelt kapirgálós kakashoz jutni?