Nem véd a vakcina?

Az államnak sok millió eurós költséget okozott a betegség, és a kötelező állománylikvidálás miatt veszteséget szenvedett a gazdák kártérítése. Tavaly októbertől országos oltási program indult: a költségek 80 százalékát az állam állta, s csak a fennmaradó részt kellett a gazdáknak kifizetni. A programot végrehajtották, és sokáig úgy tűnt, hogy működik a dolog. Aztán januárban beütött a mennykő. 
Egy olyan kacsaállományban ütötte fel a fejét a kór – nőtt az elhullás, csökkent a termelés, a víz- és takarmányfogyasztás –, amelyet korábban levakcináztak. A nagyjából 9 ezernyi kacsát leölték, mert kiderült, hogy mégis a madárinfluen­za okozta a betegséget. 
Nagy kérdés, hogy érdemes-e vakcinázni egy országban. Egyrészt látható, hogy az oltástól sem várható el teljes védelem. Másrészt – és ez a nagyobb gond – a vakcina használata problémás a nemzetközi kereskedelemben. A nemzetközi szabályozás szerint nagyon szigorú megfigyelés, adminisztráció mellett végezhető a vakcinázott állományok nevelése, értékesítése, vágása. Az export szintén nehéz, mert a legtöbb ország nem kér a vakcinázott madárból. Azért, mert igen nehéz eldönteni, hogy a húsban a vakcinából eredő vírus, vagy a vad vírus mutatható ki. ­Emiatt sok ország nem vállalja a rizikót, hogy esetleg a nagyon fertőző vad variánst tartalmazó terméket engedi be a piacára. Vagyis, aki vakcinázik, az a kereskedelmi korlátozások kockázatát is vállalja. 
Ráadásul a vakcinázás után előfordulhat, hogy a vad vírussal fertőzött állatok nem mutatják a klasszikus betegség tüneteit, de ha a vírust a szervezetükben kimutatják, akkor az egész állományt le kell ölni, akár oltott, akár nem. Többek között ez az oka, hogy a vakcinázást nem vezetik be az országok, így Magyarország sem.