Mi vár az állattenyésztésre?

Már eddig is nagyon sok olyan változás lépett életbe az európai állattartásban, melyek az állatjóléttel voltak kapcsolatosak. A közeljövőben ezek még tovább szigorodhatnak, egyrészt az uniós törekvések miatt, másrészt az egyre befolyásosabb társadalmi csoportok, illetve össztársadalmi vélemények miatt. Ezek többsége érzelmi alapú, s nélkülözi a szakmai megfontolásokat. De ez szinte mindegy is: ahogy az elmúlt évtizedekben, úgy a következőkben is fogyasztó fogja meghatározni a piaci igényeket, s ezeken keresztül az állati termékek származási, előállítási körülményeit is.

A magyar Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) adta közre a minap, annak a felmérésnek az eredményét, amely 8 uniós országban végeztek ezer-ezer embert megkérdezve a fogyasztóvédelmi szervezetek. A kutatást az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) szervezte, a magyar adatokat a TVE gyűjtötte. Az eredmény egyértelmű: az európai fogyasztók elsöprő többsége azt akarja, hogy szigorúbb szabályok védjék az élelmiszer-termelés céljából tartott állatokat, és elvárja, hogy az uniós döntéshozók végre cselekedjenek. A területet szabályozó uniós jogszabályokhoz 2009 óta nem nyúltak, és az Európai Bizottság korábbi vállalása ellenére 2024 végére mindössze néhány terület újragondolását ígéri. Kiderült, hogy a fogyasztók 90 százaléka akar új jogszabályokat, Magyarországon ez az arány 84 százalék.

A jogszabályok szigorításával el kellene érni többek között az állatok számára nagyobb életterek biztosítását, a ketreces tartás tiltását és a különféle csonkítások – csőr, sertésfarok, szárny - betiltását.

Vásárlóként többet szeretnénk tudni arról, hogyan tartották az az állatot, melytől a hús, tej és más termék származik. Ez hasonló lenne, mint amelyet a tojásos dobozokon már feltüntetnek, például jelezni kellene, hogy az állatot ketrecben, szabadon, biogazdaságban, vagy más alternatív módon tartották-e. A fogyasztók azzal is tisztában vannak, hogy a várt változások nagyon megnövelnék az állattartók költségeit, csökkentve a jövedelmüket. Ezért fontosnak tartják, hogy ezt valahogy kompenzálni is kellene. Méghozzá központi forrásból, mert szerintük az sem járható út, hogy a költségnövekedés terhét a megnövekedett árakon keresztül csak a fogyasztók állják. „Az erre való áttérésnek egyaránt méltányosnak kell lennie a gazdák és a fogyasztók számára, még akkor is, ha 10-ből 7 vásárló hajlandó lenne – eltérő mértékben – többet fizetni az állati termékekért a jövőben” – olvasható a felmérésben. Az európai gazdák nem kerülhetnek versenyhátrányba a világ más országaiban előállított, olcsóbb termékek importja miatt. A felmérés szerint a válaszadók 78% ért egyet abban, hogy a kívülről importált állati eredetű termékek esetében ugyanolyan szabályozásra lenne szükség, mint az uniós előállításúakra.

Fogyasztói elvárás az állatjólét növelése, mely egyben egészségesebb élelmiszert előállítását is eredményezheti. Az állatok egészsége és az élelmiszerekkel terjedő betegségek között szoros a kapcsolat, mivel a stressztényezők, a rossz életkörülmények miatt az állatok fokozottan fogékonyak a fertőző betegségekre.

Végül, az is kiderült, hogy a fogyasztók szerint a legtöbb európai ország túl sok húst eszik, pedig kevesebb, de jobb állati termékek fogyasztása nemcsak a fogyasztók egészségének, hanem az éghajlatnak és az állatoknak is jót tenne. Ezzel párhuzamosan szerintük több megfizethető, egészséges és kényelmes növényi alapú terméket kellene az élelmiszeriparnak, a kereskedelemnek kínálnia.