Zöld falak növénye

A mostani nagy melegekben szinte hálás lehetett az, aki vadszőlővel futtatta be a házát, vagy éppen a lugasát. Ez lehet az egyik olyan növény, amely a következő években szélesebb körben elterjed a kertekben. Pontosabban két növényről beszélünk.

Házunk tájaohorváth 2024. 08. 05. hétfő2024. 08. 05.

Kép: Borostyánnal befuttatott házak vadszölö vadszőlő hőszigetelés höszigetelés 2015.06.16. fotó: Németh András Péter, Fotó: Németh András Péter

Borostyánnal benött házak-05
Borostyánnal befuttatott házak vadszölö vadszőlő hőszigetelés höszigetelés 2015.06.16. fotó: Németh András Péter
Fotó: Németh András Péter

Két növényt is illetünk itthon vadszőlő névvel. Az egyik a falakat kivéve mindenhová felfut, mert kacsokkal képes kapaszkodni, a másik inkább a falak növénye, mert tapadókorongokat fejleszt és azzal még a sima, festett fára is képes rászívni magát. Az utóbbi a háromkaré­jos levelet hozó japán vadszőlő, a másik a kacsos, az öttagú leveleket nevelő kacsos vadszőlő. 
A három­karéjú vagy japán vadszőlő Ázsia keleti részeiről származik. Lombhullató, indái elfásulnak, s akár 10-30 méteresre is meg tud nőni. A növény 30 méter hosszúra, vagy megfelelő élőhelyen ennél hosszabbra is megnő. Szereti a falat, nagy felületeket, s ezeket néhány év alatt teljesen benövi. Ebben a tapadókorongok segítik, mellyel falra, fára, bádogra is képes felkapaszkodni. Az egyéves hajtáson a levelek kisebbek – 5-10 centi –, az öregebbeken viszont 20-30 centi átmérőjűek is lehetnek. Nos, ezek a levelek igazából védik a falakat a felmelegedéstől, különösen a déli és nyugati oldalon. A befutott felülettől 25-30 centiméterre találjuk a leveleket, amelyek így szinte egy egybefüggő levélszőnyeget alkotnak, melyek nem engedik át a nap melegítő sugarait. A levelek aztán ősszel lehullanak, de előtte több hétig gyönyörű vörös, narancsos, bíboros-bordó színben pompáznak. Sokan félnek e fajtól, mert attól tartanak, hogy tönkreteszi a vakolatot. Ez nem igaz! 
A kacsos vadszőlőt falra nem lehet futtatni, de minden másra igen, akár például pergolára, de lehet belőle lugas is. (Sokan repkénynek is nevezik.) A levélborítás néhány év alatt egységes lesz, így alatta hűsítő árny fogadja az embert. E faj Észak- és Dél-Amerikából származik. Mára invazív fajként tekinthetünk rá, mert szinte már mindenhol megtaláljuk. Szaporodását segíti, hogy termését a madarak szívesen fogyasztják télen – ahogy a japán vadszőlőét is –, majd elpotyogtatják a kertben. A kacsos vadszőlő könnyen le is gyökerezik a talajon elfekvő hajtásain. E faj levelei öttagúak, nem alkotnak egységes levéllemezt. Viszont ugyanúgy bepirosodnak ősszel, mint a japán vadszőlőé, így nagyon szépen díszítenek. 
Mindkét faj tulajdonsága, hogy könnyű kezelni: az első év gondozása után már szinte kiirthatatlanok. Azonosság, hogy mindkettő nyár közepén hozza alig látható kicsi virágait, de azt szinte két hétig elözönlik a méhek, néha a darazsak is. Sok virágport és nektárt, aztán pedig apró bogyójú termést nevelnek. Az emberre kissé mérgező termés a téli madársereg kedvence, főleg a rigók járnak rá. 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek