Vetés után öntözés

Vetni kell és lehet. Aki megtette a múlt héten vagy hétvégén, az jól járt, hiszen egy több napig tartó csapadékosabb periódus előtt rakta el a kora tavaszi vetőmagot, duggatott hagymaféléket a kerti ágyásokba.

Házunk tájaO. Horváth György2025. 03. 16. vasárnap2025. 03. 16.

Kép: Itt a szabad földi magvetés, a hagymafélék duggatásának ideje, Fotó: Németh András Péter, Forrás: Szabad Föld

Veteményes-04
Itt a szabad földi magvetés, a hagymafélék duggatásának ideje
Fotó: Németh András Péter Forrás: Szabad Föld

Magam a múlt vasárnapot azzal töltöttem, hogy letakarítottam az ágyásokról a télre meghagyott lombot, gyommaradványokat. Ez segített melegebben tartani a föld felső rétegét. Ami, bizony, 10 centi mélyen fagyott át a mínusz 14-15 fokot is hozó héten. Azóta apránként melegedett a föld, bár még a múlt hét első felében is mínusz 3-6 fokos hidegek voltak a kertünkben. A takarítás után fellazítottam a talajt: hol ástam, hol a motoros kerti kapát engedtem a földnek. Előtte azonban rostált komposztot és érett trágyát is szórtam rá, ahol pedig a tyúkhúr erősödött meg a tél alatt, ott az előbbiekkel együtt forgattam be. Már ami maradt a zöldből, mert a tyúkok, kacsák egész télen ezt legelték, illetve egy szomszédos elkerített területről fémgereblyével téptem fel a finom zöldet a barom­fiak számára. A maradék tyúkhúr a földbe keveredve jó zöldtrágya. 

Nos, a talajlazítás után alakítottam ki az ágyásokat, elsimítottam a felületét, majd az egyes zöldségféléknek megfelelő magágyat készítettem. A magról vetett retek, saláta, répa, petrezselyem számára nem mély, nagyjából 6-7 centis kis árkot vájtam kapával, a hagymát, fokhagymát egy faduggatóval tettem el, míg a borsónak mélyebb, tíz­centis árkot ástam. 

A vetés az apró magvak esetében bizony négykézláb történt, mivel a sok folyóméternyi sorokat így egyszerűbb megszórni. Pontos munkát igényel ezek vetése, mert nem jó, ha egy helyre sok magocska kerül: a későbbi hetekben, hónapokban ad felesleges munkát ezek kiegyelése. 

A vetés után jöhetett az öntözés, illetve a borsó fölé egy fóliát is terítettem, ami fennmarad egészen addig, míg ki nem csírázik a növény. Ez három célt szolgál: csökkenti a párolgást, melegíti a talajt, s nem mellesleg a felszaporodott gerleállományt akadályozza abban, hogy a talajból kicsipdessék, felegyék a vetőmagvakat. 

Sokan már így, március közepén helybe vetik az ágyásokba a különféle káposztafélék magvait is. Én általában nem szoktam, inkább ládákban nevelem ezeket a fóliasátorban, aztán a palántákat ültetem ki. Illetve még azt szoktam csinálni, hogy egy-egy sort szánok a szabad földben e célra: sűrűbben vetem, majd innen palántázom ki őket. A kertünkben ugyanis sok az éticsiga, a meztelen csiga, illetve a földi bolhák népesek, ezek a kikelt kicsi, alig néhány centis vagy leveles káposztaféléket nagyon szeretik és nagy kárt okoznak bennük. 

Sok kertésszel beszéltem a burgonyaültetés idejéről. A déli országrészben bevált fogás, hogy már márciusban megteszik ezt, így elég korán van burgonya a kertben, illetve az sem mellékes, hogy az ilyen krumpli kevesebb időt tölt a forró, száraz nyári melegben. Más kérdés, hogy e burgonya elfogy télre, és jobb is, mert nem lehet eltárolni a következő tavaszig.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek