Fagyok után fagyok

Ismét volt egy kis fagy az ország néhány részén még április végén is. Volt, aki később ment csak ki, és észre sem vette, de aki korán, 6-7 óra felé kelt és indult volna, annak bizony kaparnia kellett a szabadban parkoló kocsik szélvédőjét. Ezek ugyan „csak” alig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak, de az is elég a frissen kitett virág- és zöldségpalántáknak, az éppen virágzó gyümölcsfáknak. Az idén ez volt a harmadik fagyos tavaszi időszak, reméljük, hogy az utolsó, bár még a fagyosszentek visszavannak. 

A korábbiak nagy kárt okoztak. A gyümölcsösök nagy része szenvedett el általában 30-50 százalékos károsodást, de volt, ahol mindent vitt az április elejei, több napig tartó hideg. 
Nem véletlen, hogy vis maior eseménynek ismerte el az ország teljes területére az április elején bekövetkezett tavaszi fagykárt Nagy István agrárminiszter a múlt héten. Ez igazából a gazdálkodóknak fontos, akik a rendkívüli helyzettel kapcsolatos kérelmeiket a káreseménytől számított 21 napon belül nyújthatták be a Magyar Államkincstárnak. A vis maior helyzet azt jelenti, hogy a 2025. április 6–11. között észlelt tavaszi fagyra tekintettel az agrárminiszter az ország teljes területére elismeri, hogy elháríthatatlan külső ok (azaz vis maior) idézte elő a kritikus helyzet bekövetkeztét. Az agrárminiszter ezzel mentesíti a gazdálkodókat a káresemény igazolása alól. (Ha nem lenne vis maior, akkor a káreseményt külön kell bizonyítani, dokumentálni.) Ettől függetlenül azonban a vis maior elismeréséhez a rendeletben meghatározott kérelmet a káresemény bekövetkeztétől számítva három héten belül be kell nyújtani a kincstárhoz. Az országos kárenyhítési rendszerben részt vevő gazdálkodók a kompenzáció igényléséhez a kérelmeiket május 31-ig nyújthatják be. 

A kiskerttulajdonosok viszont mást nem tehetnek, mint hogy a következő hetekben szorgosan vizsgálják a növényeiket, vajon mennyi virág termékenyült meg, illetve azokból a későbbiekben mennyi termés marad a fán és érik be.