Annyi az almának, cseresznyének

Szinte biztos, hogy az elmúlt száz évben nem fordult elő akkora fagykár a magyar gyümölcsösökben, mint ebben az évben. Ahogy haladunk előre az időben, a később virágzó gyümölcseinkről is sorra derül ki, hogy komoly fagykárt szenvedtek. Szinte nem lesz cseresznye, de a meggy is kevés, az almát, körtét, birset most vizsgálják a szakemberek. 

A különféle gyümölcsfajtákról egyre-másra készülnek a felmérések, amelyek szinte katasztrofális eredményeket mutatnak. Azt már tudtuk, hogy a kajszi- és az őszibarack-ültetvényeken összesen a két növényből nem terem 10 ezer tonna, holott a normális évben ez 50-60 ezer szokott lenni. Az viszont mostanság körvonalazódik, hogy az almával, körtével, cseresznyével is nagy baj van. Talán a meggy és a szilva vészelhette át jobban az április–májusi fagyokat. 

De nemcsak a hetekkel ezelőtti fagyok, hanem a szokatlanul hosszú hideg májusi időjárás sem kedvez. A szabadföldi eper szezonja idén a tavalyinál körülbelül két héttel később indult, de igazán az a baj, hogy az utóbbi két-három hétben olyan hidegek voltak az éjszakák – és a nappalok is –, hogy a szamóca nem vagy csak vontatottan érik, a termés jóval nagyobb hányada marad apró, nem igazán szép formájú, és az íze sem az igazi. A meleg hiánya miatt az érés nem megfelelő: a zamatanyagok, a cukortartalom is alacsony. A ­piacon kicsi a magyar eper felhozatala, de az import is akadozik, mert máshol is rossz volt az idő. Emiatt aztán – bár már benne vagyunk a szezonban – az árak kiugróan magasak. Tavaly ilyenkorhoz képest 50-60 százalékkal drágább az eper, aminek kilójáért a múlt héten még mindig 3000–4000 forintot kértek a kofák, helyi termelői árusok egyaránt. 

Nagy István agrárminiszter is nyilatkozott a fagyok hatásáról, s ezek szerint az elektronikus kárbejelentő felületre május 19-ig több mint 25 ezer hektárra mintegy 3700 kárbejelentés érkezett. A bejelentések csaknem 90 százaléka az április 6–11. között tapasztalt, 8 járás kivételével országos és kemény (helyenként –7, –8 Celsius-fokot elérő) fagyhullámhoz köthető. Emellett további két tavaszi fagykáresemény említhető meg: az egyik március 18–20. között, a másik pedig május 10-én. A terület kétharmadán, 17 ezer hektáron található ültetvényes kultúra, aminek a legnagyobb hányada alma (6200 ha), meggy (3100 ha), kajszi (2300 ha) és szilva (1500 ha). Messze a legérintettebb vármegye Szabolcs-Szatmár-Bereg (8600 ha), gyakorlatilag minden harmadik kárjelentett terület ott található. Kétezer hektárt meghaladó mértékű kárt jelentettek Hajdú-Bihar, Békés és Bács-Kiskun vármegyéből. 

A cseresznyetermés az idén szintén történelmi mélységbe eshet le. A fagyok és a májusi lehűlés példátlan károkat okoztak: mindössze 2-3 ezer tonna termés várható a 2500 hektárnyi termőfelületről. Egy normális évben 10-12 ezer tonna cseresznyét takarítunk be, vagyis a kajszihoz és őszibarackhoz hasonlóan a cseresznyénél igen magas, 80-90 százalék körüli terméskiesésről beszélhetünk. 

Az almaültetvényeket is megviselte a hideg időjárás, különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az alma fő termőhelyén, ahol az ültetvények harmadában 100 százalékos a fagykár, míg további 50 százalékban 80-90 százalék. Étkezési almából valószínűleg importra szorulunk ebben az évben. 

Biztosnak tűnik, hogy az összesen 120 milliárd forint termelési értékű gyümölcságazatban több tízmilliárd forint fagykár keletkezett.