Itt az első szüret

A cég a korai érésű hibrid fajtából az ország – ha nem Európa – legkorábban palackozható borát állítja elő. A kissé muskotályos ízű fajta a legkorábban érő itthon. A vállalkozás egy friss, félszáraz bort készít belőle, amit várhatóan már szeptember elején a piacra dob, mert ezt a bort nem kell érlelni, a lényege éppen a frissességében rejlik. Éppen úgy, mint a világhíres francia bor, a Beaujolais borvidékről származó hasonló néven piacra dobott bor – Beaujolais nouveau, ami magyarul „Bozsolé új”-nak fordítható –, amely arról lett korábban híres, hogy a legkorábban elérhető, friss ital volt a francia, illetve az európai piacon. Mit jelent a legkorábban? A francia bor esetében november elejét! Ehhez képest a hazai, friss hazai Csabagyöngye tényleg sokkal korábbi bor. Igaz, egyszerűbb az elkészítési módja. 

Mert milyen is az igazi „bozsolé”? Egyrészt csak a francia névadó Beaujolais borvidékhez köthető. Csak az itt előállított friss borokra alkalmazható elnevezés. A bort egy egyszerű és alacsony savasságot, tannintartalmat adó szőlőfajtából, a gamay-ból készítik. Méghozzá különleges eljárással, az úgynevezett szén-dioxidos macerációval. Ez azt jelenti, hogy a fürtöket egy erjesztő­tartályba rakják, ezek magukat nyomják össze, némi must is kerül ki belőlük, de nincsenek darálva. A must beindul, ezzel önmagától is szén-dioxidot termel, de még fel is töltik a levegőnél nehezebb gázzal a tartályt. Emiatt a szép szőlőszemekben, fürtökben is elindul egy levegőtől elzárt erjedési folyamat. És ez a lényeg, mert ez egy kíméletes folyamat, amely során a szőlő tannin, tehát savat adó anyagai még a szőlőben maradnak, viszont az íz- és zamatanyagok feltáródnak. Ráadásul a szokásosnál sokkal gyorsabban az alkoholtartalom is felépül. Ezt követően préselik csak ki a szőlőt, majd palackozható is az új és meglepően aromában gazdag, de mégis friss ízű, a hagyományos erjesztésnél kapott bornál zamatosabb bor.